A vetőmagok nagyüzemi csávázása, mint növényvédelmi eljárás több évtizedes múltra tekint vissza. A kiforrott technológiának és a széles hatásspektrumú hatóanyagoknak köszönhetően a csávázószerek igen jó hatásfokkal védenek a talajlakó kártevőkkel és a patogén gombákkal szemben a növények kelése és kezdeti fejlődésének kritikus időszaka alatt. A csávázószer értékét javítja továbbá, ha növénykórtani megbízhatósága mellett jótékony növényélettani mellékhatásként kedvezően hat a szántóföldi kelésre, a csíranövények fejlődésére, valamint közvetve a termésbiztonságra.
A Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Szeged-Öthalmon található Növénytermesztési és Agrotechnikai Kutatóállomásán több éve foglalkozunk őszi búza csávázószerek vizsgálatával. A csávázószerek kórtani hatékonyságának vizsgálata mellett célunk továbbá, hogy megfigyeljük és tanulmányozzuk élettani hatásaikat is. 2020 őszén a Rancona i-Mix ipkonazol és imazalil, valamint a Rancona 15 ME ipkonazol hatóanyagú szisztemikus hatású fungicid csávázószerekkel 4 ismétléses kisparcellás kísérletet állítottunk be növényélettani hatásuk vizsgálatára őszi búza kultúrában. A kísérleti területen mélyben sós réti csernozjom talajtípus található, amelynek szerves anyag tartalma 2,8-3,2 %, nitrogén szolgáltató képessége közepes, foszfor és kálium ellátottsága jó, kémhatása gyengén lúgos (7,9 pH). A vetés ideje 2020. október 21. volt. A 2020/2021. termesztési év meteorológiai adatait az 1. ábra foglalja össze. A kísérlet során vizsgáltuk a csávázószerek hatását a növények gyökér- és hajtás tömegére, a bokrosodásra, a kalászok számára, valamint a szemtermésre.
Mielőtt a vizsgált csávázószerek növényélettani hatásainak ismertetésére térünk, fontos megjegyezni, hogy a 2020/2021. év időjárása nem kedvezett a kórokozók megjelenésének. A kísérletben kora tavasszal sporadikusan fordult elő lisztharmat és levélrozsda fertőzés. A betegség felvételezések során a fertőzési százalék 0-1 % között változott, amely nem befolyásolta negatív irányban a növények fejlődését.
A Rancona i-Mix és a Rancona 15 ME csávázószerek hatásának vizsgálatát a növények korai fejlődésére a bokrosodás kezdetekor végeztük el. Az egységnyi területről származó gyökér- és hajtástömeget vizsgálva a kezeletlen kontroll növényekhez viszonyítva a Rancona i-Mix csávázószerrel kezelt parcellákon 26 %-kal, míg a Rancona 15 ME csávázószerrel kezelt mintákon 23 %-kal nagyobb hajtástömeget mértünk. A gyökértömeg növekedés 16 és 9 % volt (2. és 3. ábra). Az eredmények alapján megállapítottuk, hogy a Rancona i-Mix és a Rancona 15 ME egyaránt segíti a növények gyorsabb, erőteljesebb kezdeti fejlődését. A nagyobb gyökértömeg lehetővé teszi a tápanyagok hatékonyabb felvételét, csökkenti az esetleges vízhiány okozta stressz mértékét.
Az őszi búza termésmennyiségét befolyásoló terméselemek közül a bokrosodás mértéke az egyik legfontosabbnak tekinthető, hiszen szoros összefüggést mutat a növényenkénti kalászok számával. Bár a bokrosodási hajlam alapvetően a növény genetikailag meghatározott tulajdonsága, azonban kis mértékben befolyásolható a növekedési erély támogatásával. Általánosságban igaz, hogy a levelek számának kezdeti növekedésével nő a bokrosodási csomók száma, amely az oldalhajtások fejlődésének kedvez. Az előzőekben ismertetett eredmények alapján látszott, hogy a Rancona i-Mix és a Rancona 15 ME csávázószer pozitívan befolyásolta a levelek és a gyökérzet fejlődését, ezért fontosnak tartottuk a bokrosodási erély vizsgálatát is. A bokrosodás végén és az aratás előtt vett növényi minták növényenkénti hajtásának száma a Rancona i-Mix hatására 30 %-os, míg a Rancona 15 ME hatására 14 %-os növekedést mutatott (4. ábra).
A búza növényélettani folyamatai során a bokrosodás azért is nagyon fontos fejlődési fázis, mert a kalászok száma mellett áttételesen a kalászok hossza, és a bennük később fejlődő virágkezdemények száma is végleg kialakul. Ez azonban ebben a kora tavaszi időszakban még szemmel nem látható. Számszerűsíteni a gyakorlatban a betakarítás előtti termésbecslés időszakában lehet, amikor az egységnyi területen képződött kalászok számát és szemtömegét vizsgáljuk, ekkor azonban befolyásolni már nem tudjuk. Vizsgálataink során a kísérletben tapasztalt kezdeti fejlődési előny a tenyészidőszak végéig megmaradt, amely hosszabb kalászokat, nagyobb kalásztömeget és több kalászonkénti szemszámot eredményezett (5. ábra).
A Rancona i-Mix és a Rancona 15 ME csávázószerek pozitív mellékhatásai végül a terméshozamban realizálódtak. A legmagasabb terméseredményt a Rancona i-Mix (7,96 t/ha) csávázószerrel kezelt parcellákon kaptuk, míg a leggyengébben a kezeletlen kontroll (7,04 t/ha) szerepelt (6. ábra). Megállapítottuk tehát, hogy a kezdeti fejlődés és annak támogatása alapvetően befolyásolja a terméshozamot.
Összefoglalva a 2020/2021 év kísérleti eredményei rávilágítottak arra, hogy a Rancona i-Mix és a Rancona 15 ME csávázószerek mintegy jótékony mellékhatásként pozitívan befolyásolják a búza növények korai gyökér- és hajtásfejlődését, valamint a bokrosodást. Ez az előny a tenyészidőszak során egészen az aratásig megmaradt, amely jelentős hektáronkénti terméstöbbletet eredményezett.
Dr. Tar Melinda
NAIK
