Az elmúlt hét során időjárási szempontból ketté szakadt az ország. Míg a Dunától keletre alig hullott csapadék, addig a Dunántúlon jelentős mennyiségű eső esett, sokszor trópusi intenzitással, helyenként villámárvizet idézve elő. A hőmérsékleti értékek alig változtak, maradt a nappali 25-30 fok körüli meleg, és éjszakánként sem hűlt le túlságosan a hőmérséklet. A gyakori szeles időjárás miatt, az esők ellenére viszonylag gyorsan felszáradtak a növények, így kis mértékű volt a nedvességborítottság. Az esők elmaradása az Alföld egyes térségeiben, főként a középső és a keleti tájegységekben tovább rontotta a növények terméskilátásait, megkezdődött az őszi kalászosok kényszerérése.
Az őszi árpa viaszérésben, a búza pedig a tejesérés végén-viaszérés kezdetén tart. A növénykórtani helyzetben jelentős változás nem történt. A levelek felszáradása még a csapadékkal jobban ellátott térségekben is folyamatosnak mondható. A szeptóriás-és a pirenofórás levélfertőzöttség jelen van a felső leveleken, de mértéke nem okoz növényvédelmi gondot a csapadékjárta országrészekben sem. A viharok okozta megdőlés őszi árpában általánosnak mondható, szinte minden táblát érint. Búzában kevésbé jelentős a szárdőlés, de a kalászfuzáriózis tünetei már árpán és búzán egyaránt megjelentek kifehéredés, rózsaszín penészfoltok formájában. A gyorsabb terjedés egyelőre várat magára, mert gyors a növényzet felszáradása, a talaj pedig gyorsan elnyeli a nedvességet. Az alacsony relatív páratartalom szintén kedvezőtlen a kórokozó számára. A szeptóriás szemfertőzöttség csupán néhány százaléknyi, a szipolyok és gabonapoloskák más években nagyobb egyedszámban vannak jelen.
A kukorica fejlettségi állapotában nagy különbségek tapasztalhatók. Még gyakori az 5-6 leveles növény, de már 9-10 leveles kukorica is megfigyelhető. A kukoricamoly rajzása már a nyugati tájegységekben is általános, a melegebb országrészekben hamarosan várható az első hernyók kelése. Míg nyugaton gyapottok bagolylepkét alig fognak a csapdák, másutt sok a lepke, a peterakás számára kedvezőek a feltételek. A korai kártételek több növényt veszélyeztethetnek. A több táblán tapasztalható erős gyomosodás megszüntetése gondot okoz több termelőnek, különösen azért, mert közeleg a parlagfű virágzás kezdete.
A napraforgó bimbós fejlettsége általános. Sok a gyűrött, levéltetves levél a bimbótájékon, de a levéltetű fertőzöttség csökkenése megkezdődött. A poloskafertőzöttség általában még alacsony, viszont gyakori az árvakelésű napraforgó növények szisztemikus peronoszpóra fertőzöttsége, ami veszélyt jelent a vetett napraforgó számára.
A repce érése folyamatos, már csak a becőszúnyog fertőzés okozhat gondot a becők kifejlődésében.
