31℃ 18℃
július 5. Emese, Sarolta, Lotti, Antal
Növénytermesztés
Fizetett tartalom

Miről ismerhető fel a jó minőségű műtrágya?

Borealis L.A.T Hungary Kft.

A modern röpítőtárcsás műtragyaszórók a másodperc egytized része alatt gyorsítják fel a szemcséket 150 km/h sebességre. Ilyenkor a műtrágyaszemcséket rendkívül nagy mechanikai erőhatás éri. Azon műtrágyák, melyek nem képesek ezt az extrém behatást károsodás nélkül kibírni, kedvezőtlenül befolyásolhatják a termés mennyiségét és minőségét. A műtrágyák fizikai tulajdonságai ugyanis nagymértékben meghatározzák a szórhatóságot és a szórásképet. Kerek, sima, kemény és nehéz szemcsék – ezek azok a tulajdonságok, melyek szükségesek az optimális kijuttatáshoz.

A szemcse alakja és keménysége

A piacon háromfelé gyártástechnológiájú szilárd műtrágya érhető el: granulált, prillezett és kompaktált. Minél kerekebb és simább a szemcse, annál egyenletesebben és messzebbre repül. Azt, hogy a szórásképet mennyire befolyásolja az oldalszél, az úgynevezett Cw vagy Cd-érték, azaz a légellenállási együttható mutatja meg. Minél alacsonyabb ez az érték, annál kerekebb és szabályosabb a szemcse, így jobbak a repülési tulajdonságai és kevésbé befolyásolja a repülési ívet az oldalszél. Ezek mellett minél keményebb a szemcse, annál kisebb az esélye, hogy már a röpítőtárcsán széttörjön. A széttört szemcsékből por képződik, ami rontja a műtrágya szemcseméret-eloszlását és így a szórásképet.

Sűrűség

A műtrágya sűrűségét (fajsúlyát) általában kilogramm/köbméterben (kg/m3) adják meg. Ugyanazon szemcseméret esetén a nagyobb fajsúlyú szemcsék messzebbre repíthetők, mint a könnyebbek. Ezáltal az átfedési zóna szélesedik: minél nagyobb a műtrágya sűrűsége, annál jobb lesz a szórás minősége. A felhasználónak mindig figyelnie kell a műtrágya fajsúlyára főleg, ha kevert műtrágyát használ. Egy olyan keverék, amely 800 kg/m3 sűrűségű nitrogéntermékből és 1.100 kg/m3 sűrűségű PK-műtrágyából készült, röpítőtárcsás szóróval egyáltalán nem juttatható ki egyenletesen.

Kopás, porképződés, csomósodás

A szállítás és kiszórás során fellépő mechanikai erőhatások a műtrágyaszemcsék kopását idézik elő. Egy minőségi műtrágya kopásállóságának kell biztosítania, hogy az 1,6 mm alatti szemcsék részaránya ne haladja meg a teljes tömeg 5%-át. A porfrakció rontja a szórásképet, magasabb környezeti terhelést okoz és nehezíti a munkakörülményeket. A por a traktor nyomvonalában többlet műtrágya-kijuttatást eredményez és a tárolás alatt hozzájárul a csomósodáshoz, összeálláshoz. A csomók akadályozzák a műtrágya szabad folyását és az egyenletes kijuttatást. A felületkezelt műtrágyák használata, az alacsony portartalom és a műtrágya nedvességgel történő érintkezésének megakadályozása a szállítás és tárolás alatt: mind segítik elkerülni az összeállást.

Szemcseméret

A szemcseméret szórásképre gyakorolt hatása nem annyira jelentős, mint a sűrűségé és a szemcse alakjáé. Viszont fontos, hogy a műtrágya szemcsemérete egy adott intervallumon belül legyen, ez adja a megfelelő szemcseméret-eloszlást.

Ugyanolyan sűrűség mellett a nagyobb szemcsék messzebbre, a kisebbek közelebbre repülnek, így lesz a szóráskép háromszög/kúp alakú. A legjobb átlagos szemcseméret 3,5 mm körüli. A legtöbb szemcse mérete +/- 1 mm eltérést kell mutasson az átlagértéktől: a jó műtrágya szemcséinek 90%-a 2,5 – 4,5 mm közötti átmérővel rendelkezik.

Minden tápelem egy szemcsében

A Borealis L.A.T COMPLEX műtrágyáinak minden egyes szemcséje a megfelelő arányban tartalmazza a növények számára szükséges összes fő tápelemet. Így osztályozódás (szegregáció – a különböző tulajdonságú műtrágyaszemcsék szétválása) miatt nem léphet fel szórási hiba.

A magas terméshozam eléréséhez alapvetően a növényeknek nitrogénre, foszforra és káliumra van szükségük.

A Borealis L.A.T a következő, kiemelkedő minőségű és kiváló szórásképpel rendelkező termékeit javasolja:

  • COMPLEX 15/15/15 +8SO3+Zn
  • NAC 27 N
  • VARIO 23 N +30SO₃

Káliummal jól ellátott területekre ajánljuk továbbá:

  • COMPLEX 20/20 +8SO3 +Zn

Foszforban gazdag területeken pedig jól használható:

  • COMPLEX 14/10/20 +11SO3

https://www.lat-nitrogen.com/

Megvan a megoldás a repcetermesztés kihívásaira

2025. július 4. 11:10

A repcetermesztés új korszakba lépett: a RAPOOL hibridjei stabil termést és nagyobb rugalmasságot kínálnak a változó körülményekhez.

Hyvido Neo- vírusrezisztens hibrid árpák a Syngenta-tól

2025. július 3. 13:10

A gabonákat támadó vírusok esetében az enyhe telek is közrejátszanak abban, hogy növekszik a vírusnyomás az ősziárpa-állományokban.

Csavarja fel a gabonatermelés hatékonyságát hibridekkel!

2025. július 2. 14:10

Termésstabilitás és precíziós technológia: a nyerő páros.

A repce nem tűnik el, csupán alkalmazkodik

2025. július 1. 18:10

Az utóbbi években az európai repcetermesztés komoly kihívásokkal szembesült. A megoldás a hatékony nemesítésben és technológiában van.

Kevesebb a nitrogén, de ettől még nem dőlhetünk hátra

2022. február 17. 10:05

Az őszre kirobbant műtrágya-helyzet miatt gyorsan kellett dönteni a vetésforgó összeállításában és az inputanyag-vásárlásban, vagy éppen nem vásárlásban. Minden lehetőséget mérlegelve sok gazdálkodó úgy döntött, hogy megnöveli a vetésszerkezetében azon növények arányát, melyek kevesebb nitrogénnel is beérik, így több helyen nőni fog a napraforgó és szója vetésterülete. Ami még erősítheti a döntésüket, hogy a hazai és a világpiacon továbbra is nagy a kereslet mindkét növény iránt, stabilan, magas áron értékesíthetőek.

Egy új fejlesztéssel kevesebb műtrágyára lehet szükség

2022. szeptember 16. 08:02

A német vállalat azt közölte, hogy az első biostimuláns készítményeket 2025 és 2027 között kívánja kereskedelmi forgalomba hozni.

Greenpeace vs. holland gazdák: 1–0

2025. január 25. 09:10

A bíróság döntése alapján 2030-ig 50 százalékkal csökkenteni kell a nitrogénkibocsátást. A gazdálkodók a megélhetésüket féltik.

A műtrágyák hatékonyságának növelése talajoltással

2019. február 12. 06:36

A szántóföldi növények közül a napraforgóról reagál a leglátványosabban a talajoltó technológiára. Az elmúlt három évben az AGRO.bio Demo Farm Projektjében résztvevő gazdaságoknál végzett vizsgálataink során a kezeletlen területhez képest átlagosan 11%-kal mértünk magasabb értékeket a talajoltásban részesült területen.