Tápanyag-utánpótlás
Fizetett tartalom

Hogyan juttassam ki a nitrogénműtrágyát, és melyik műtrágyát válasszam?

Nitrogénművek Zrt.

Legkésőbb januárban meg kell tervezni az őszi vetések nitrogén-fejtrágyázását, hiszen közeleg az az időszak, amikor a búza és a repce ismét fejlődésnek indul, és akkor bizony nem szabad késlekedni.

Oda kell adni neki azt a mennyiségű nitrogént, amit a növény a tervezett hozamhoz fel fog használni. Hogy ez mennyi? Növényfajtól függően más és más (1. táblázat).

1. táblázat: Fajlagos nitrogénigények [kg/t hozam]

Fajlagos nitrogénigények [kg/t hozam]

Azonban az okos gazda nemcsak arról gondoskodik, hogy legyen elegendő nitrogén a talajban a növény számára, hanem arról is, hogy azt megfelelő időben kapja meg a növény. Továbbá lehetőleg egyéb tápelemeket is ki lehessen juttatni a nitrogénnel egymenetben, valamint a megfelelő formában adja oda, a lehető legkisebb veszteség árán, a legolcsóbban.

Az időzítéssel, bár nagyon fontos kérdés, most csak elnagyoltan foglalkozunk. A növények szeretik, ha folyamatos a nitrogéntáplálás. Éppen ezért nem szabad nekik egy adagban odaadni az összes szükséges nitrogént, mert nem fogják tudni hasznosítani azt. Kimosódás, elpárolgás révén nő az elvesztegetett hatóanyag-mennyiség. Éppen ezért az általánosan elfogadott szakmai vélemény az, hogy a tavaszi nitrogénfejtrágya-adagot két, esetleg három dózisban célszerű kijuttatni.

De mikor?

Az első adagot, mely a teljes tavaszi dózis fele-kétharmada, a vegetáció megindulása előtt közvetlenül, hogy amikor az állomány robbanásszerűen fejlődni kezd, már ott legyen a szükséges mennyiségű hatóanyag a talajban. Ez az időszak a bokrosodás vége – szárba indulás eleje. A második adagot a szárba indulás közepén, az esetleges harmadik adagot pedig még a virágzás előtt.

Ezen a ponton felvetődik a kérdés, hogy melyik nitrogénműtrágyát válasszam?

Mivel a növények nemcsak nitrogént, de jelentős mennyiségű ként, magnéziumot és kalciumot is felvesznek ebben az időszakban, célszerű olyan műtrágyát választani, amely ezekből a tápelemekből is tartalmaz jelentősebb mennyiséget. A nitrogénigényhez hasonlóan a búza és a repce kalcium-, magnézium- és kénigénye is eltérő (2. táblázat).

2. táblázat: Az adott hozamok kalcium-, magnézium- és kénigénye [kg]

Az adott hozamok kalcium-, magnézium- és kénigénye [kg]

Természetesen a fenti táblázatban szereplő mennyiségeket csak részben kell pótolni, mivel teljes hiányuk (felvételük teljes gátlása) csak igen ritkán fordul elő. Mivel a kén kimosódása, pontosabban a gyökérzóna alá mosódása az őszi-téli félévben lehullott nagyobb mennyiségű csapadék hatására könnyen bekövetkezik (főleg homok, homokos vályog fizikai féleségű talajokon), pótlásáról már tavasszal gondoskodni kell. Ha a talaj alapvetően nem kénhiányos, vagy a kénhiány nem jelentős, akkor egy kisebb mennyiségű kénpótlás szükséges, hiszen a gyökérzet hosszanti növekedésével a növény utoléri a korábban mélyebbre mosódott mennyiséget. Azaz, csak egy átmeneti időszak kénigényét kell fedeznünk. Ez viszont nagyon fontos. Erre a célra javasolható a Pétisó + S, mely 24% nitrogént, 9% kalciumot (CaO) és 12% ként (SO3) tartalmaz.

Granulált, nagy szemcseszilárdságú termék, kiváló szórásképpel, könnyű hozzá beállítani a műtrágyaszórót. A nitrogénnel egymenetben kalciumot és ként is pótol. Kalcium- és kéntartalma természetes, jól hasznosuló forrásból származik. A kénpótlásnak a jelentőségét az adja, hogy kén nélkül nincs vagy csak igen csekély a nitrogénbeépülés. Átlagosan minden 10-15 kg nitrogén felvételéhez, beépüléséhez szükséges 1 kg kén felvétele. Ellenkező esetben a terményben alacsony lesz a fehérjetartalom (és így a sikér is), az olajtartalma, rosszabb lesz a szárszilárdság, gyengül az ellenálló képesség. Vagyis csökken a hozam, romlik a minőség, ami egyértelműen alacsonyabb jövedelmet eredményez.

Genesis termékek

Pétisó és a GreenMax

Amennyiben a kén pótlása nem indokolt, vagy máshogy, pl. lombtrágyával kívánjuk megoldani, a nitrogén, kalcium és magnézium egyidejű pótlására a Pétisó és a GreenMax az ideális. A Pétisót speciálisan a hazai viszonyokra fejlesztették ki. A 27% nitrogénen kívül 7% kalciumot (CaO) és 5% magnéziumot (MgO) is tartalmaz, jól hasznosuló karbonátok formájában.

A Pétisóba dolomit formájában belekerülő kalcium és magnézium lehetővé teszi, hogy a nitrogén-műtrágyázást a talaj savanyítása nélkül végezzük el. Vagyis nem degradáljuk a talaj szerkezetét, nem rontjuk tovább vízgazdálkodását és a többi tápelem felvehetőségét. Használata azonban nemcsak savanyú kémhatású talajokon indokolt, hiszen a kalcium és a magnézium a növények számára nélkülözhetetlen makrotápelem. Szórásképe kiváló. A nagyon finomra őrölt dolomit (átlagosan <40 µm) a gyors és jó hasznosulás záloga.

A granulált változatot használva a szinte tökéletes gömb formájának köszönhetően egyszerű beállítani a műtrágyaszórót, az tartja a beállított dózist, nagyobb távolságra is kijuttatható, hosszabb távon biztosít nitrogént a növénynek. A prillezett változat vízben könnyebben oldódik, hasznosulásához kevesebb bemosó csapadék szükséges, apróbb szemű, még egyenletesebb szórásképpel, és akár megkésett fejtrágyázásra is kiválóan alkalmas.

A GreenMax egy granulált, 15,9% nitrogén- 16,1% kalcium- (CaO) és 11,6% magnézium- (MgO) tartalommal készült műtrágya, melyben a nagy mennyiségű és nagyon finomra őrölt dolomit jó és gyors hasznosulást tesz lehetővé. A kalcium- és magnéziumpótlással egyrészt emelhető a savanyú talajok kémhatása, ami a tápanyagok (pl. foszfor) jobb hasznosulását eredményezi, másrészt javítható a növények kalcium- és magnéziumellátása.

A hatékonyság szempontjából fontos tudni, hogy a nitrogénműtrágyák közül a karbamidnak a legrosszabb és a legkiszámíthatatlanabb a hasznosulása, az egyre szélsőségesebbé váló időjárás miatt. A belőle ammónia formájában elillanó hatóanyag még átlagos körülmények között is kb. 14-20% N, ami a legkevésbé hatékony és a legdrágább nitrogénműtrágyává teszi. Emellett talajsavanyító hatásának ellensúlyozásához 100 kg-onként kb. 80 kg meszet is ki kellene juttatni. Ráadásul nem pótol sem kalciumot, sem magnéziumot, amely tápelemek már az ország nagy részén termést korlátozó tényezővé váltak.

Nitrogénművek és Genezis logók

A szerves anyagok lebontását elősegítő mikrobiális talajélet

2025. szeptember 29. 09:10

A szerves anyagok lebontása nélkül nincs talajtermékenység – de mi minden befolyásolja a folyamatot?

Keserűsó: a rózsák titkos fegyvere

2025. szeptember 27. 08:10

A keserűsó segít a rózsák egészségében és virágzásában – természetes megoldás a dús és színes virágokért.

Hogyan csökkentsük a terméskiesés kockázatát őszi búzában?

2025. szeptember 2. 10:10

Az őszi búza gyökérfejlődésének támogatása kulcsfontosságú a stressztűrés és a magasabb terméshozam eléréséhez.

A repce tápanyag-dinamikája, avagy az intenzív tápanyagfelvételi időszakoknak megfelelő tápanyag-kijuttatás

2025. augusztus 27. 17:10

A repce termését és olajtartalmát döntően befolyásolja a precízen időzített, komplex tápanyag-utánpótlási technológia.

Hogyan válasszunk nitrogén műtrágyát?

2018. november 21. 03:35

A sikeres növénytermesztés kulcsa, hogy növeljük a nitrogéntartalmú műtrágyák hatékonyságát a kimosódás és a párolgás csökkentésével. Ennek egyik mellékhatása a környezetbarát növénytermesztés!

A szerves trágya vagy a műtrágya jobb a növények számára?

2022. október 5. 04:37

Jobb a szerves trágya a növénynek, mint a műtrágya?

Miről ismerhető fel a jó minőségű műtrágya?

2021. november 23. 10:31

A modern röpítő tárcsás műtrágyaszórók a másodperc egytized része alatt gyorsítják fel a szemcséket 150 km/h sebességre. Ilyenkor a műtrágya szemcséket rendkívül nagy mechanikai erőhatás éri. Azon műtrágyák, melyek nem képesek ezt az extrém behatást kibírni, kedvezőtlenül befolyásolhatják a termés mennyiségét és minőségét. A műtrágyák fizikai tulajdonságai ugyanis nagymértékben befolyásolják a szórhatóságot és szórásképet. Kerek, sima, kemény és nehéz szemcsék – ezek azok a tulajdonságok, melyek szükségesek az optimális kijuttatáshoz.

A megfelelő trágyázási stratégia kiválasztása mindig kihívást jelent – őszi búzánál is

2020. március 26. 10:56

Napjainkban a búzát takarmány-, liszt-, keményítő- és bioetanolgyártás céljából egyaránt termesztjük. A különböző felhasználási célú fajták minőségi paraméterei eltérőek. Annak érdekében, hogy ezeket a megkövetelt paramétereket elérjük, kiemelt figyelmet kell fordítanunk a nitrogén fejtrágyázások időzítésére és mennyiségére.