Érdeklődni szeretnék, hogy a moníliára rezisztens gyümölcsfajták (pl. a Feketicsi meggy és egyes kajszifajták) csak a virágmoníliára rezisztensek vagy a gyümölcsmoníliára is?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
Nehéz kérdést tett fel. A válasz megadásához a rezisztencia fogalmát is végig kell gondolnunk együtt.
A rezisztencia, azaz ellenállóság fogalmán azt a tulajdonságot értjük, amikor a kórokozó nem képes, nem tudja a növényt megfertőzni, nem jut be abba a szervezetbe, illetve ha mégis, akkor ott lokalizálódik, nem hatol tovább. Kevés ilyen eset ismert. Toleranciáról akkor beszélhetünk, ha a kórokozó a megfertőzött növénnyel együtt él, a növény nem pusztul el, „elviselik” egymást. A fogékony növények esetében – ez a leggyakoribb eset – a kórokozó megfertőzi a növényt, különböző mértékben megbetegíti azt, és elhalást is okozhat.
A kérdésének másik oldala a kórokozó biológiája. A Monília gombanemzetséghez több monília gombafaj is tartozik, közülük jelenleg a meggy és kajszi gyümölcsféléken a Monilia laxa, M. fructicola és a M. fructigena gyakori előfordulását ismerjük, igazolták.
Jellemző rájuk, hogy nem egyetlen növényi részt fertőznek meg:
- A meggy, kajszi termését elsősorban a köznapi néven ismert termésfertőző monília károsítja, a gomba neve M. frutigena. Jellemző rá, hogy a beteg gyümölcs megpuhul, barnán elrohad, és rajta sárga színű gombatelepek fejlődnek gyűrű alakban. Minden esetben a termés héján létrejött sebzésen keresztül jut be a gombaspóra. Leggyakoribb oka a korábbi rovarfertőzés, vagy szél- és jégverés okozta sérülések a gyümölcsök héján. Ellene nincs rezisztencia, a védekezés alapja a sérülések megelőzése, melyeket leggyakrabban az elterjedt gyümölcsmolyok okoznak.
- A jelentősebbek, gyakran a gyümölcsfák életét veszélyeztető hajtás és virágfertőző moníliák, mely betegséget a M. laxa, és a hasonló, de súlyosabb tüneteket kiváltó M. fructicola okozza. Ezek a virágon keresztül a hajtás, majd a vesszők, ágak elhalását idézik elő, később a fák halálát is kiváltják terjedésük révén a faszövetben.
A Feketicsi meggy esetében a hajtásfertőző monília elleni rezisztenciát állapították meg, nem engedi a fa hajtása a gombát tovább nőni. Erről magam is meggyőződhettem, viszont a termésfertőző monília ellen nem mutat védelmet. Tehát a cseresznyelégy okozta fertőzés esetén a termést megbetegítő moníliára ennél a fajtánál is számítani lehet.
A kajszibarack fajtáknál tudomásom szerint hajtásfertőző monília elleni igazolt rezisztens fajtákkal nem rendelkezünk, legfeljebb kevésbé fogékony fajtákkal. A faiskolai fajta ismertetések leírásai meglehetősen „lazán” kezelik a rezisztencia fogalmát, kellő kritikával szabad olvasni és értelmezni azokat.
