Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus

A vadgesztenye levélaknázómoly (Cameraria ohridella) súlyosan károsítja a hazánkban legelterjedtebb vadgesztenye fajt, a fehérvirágú Aesculus hippocastanum-ot. Lárvái a levelekben élnek, fejlődnek, a levelek asszimiláló felületét és a fák díszítő értékét csökkentik, legyengítik a fákat és súlyos, korai levélhullást okoznak.

Ez a behurcolt kártevő kb. 20 éve terjedt el hazánkban, azóta sem csökkent a fertőzési nyomása, bár életmódjának ismerete alapján már kialakult a hatékony védekezés ellene. Az aknázó moly kifejlett báb alakban telel át a fertőzött, lehullott levelekben. Tavasszal áprilisban bújnak elő a kifejlett lepkék, a fatörzsön felmásznak az alsó levelekhez, ahol lerakják a tojásaikat. A kikelt apró lárvák berágják magukat a levelek bőrszövete alá, ott élnek, fejlődnek és táplálkoznak a fehéres, ezüstös színűvé váló foltokban. Foltok kerek vagy erek közötti hosszúkás alakúak, összefolyhatnak. A lárvák gyakran láthatóak az áttetsző epidermisz alatt. A kifejlődött molylepkék kirágják magukat a levélből, és létrehozzák az újabb nemzedéket. Évente 3 nemzedéke fejlődik, a kelések elhúzódóak, így nyár végéig folyamatosan találhatók kifejlett lepke, lárva, báb alakok is a fákon.

A védekezést nehezíti, hogy a vadgesztenyefák gyakran 10 métert is meghaladó magassága miatt házi permetező géppel nem végezhető el a permetezés. Általában hivatásos, növényvédelmi munkát kivitelező vállalkozóval végeztethető el a munka, aki magasnyomású permetező géppel tudja a fakorona csúcsára is eljuttatni a növényvédő szert. A védekezés hatékonyságát biztosítja, hogy a vadgesztenye levélaknázó-moly rajzásának jelzésére szex-feromon csapda van forgalomban (www.csalomon.shp.hu). Gyakorlati megfigyelés szerint a fertőzött lehullott levelek maradéktalan összegyűjtésével és megsemmisítésével, vagy a területről történő elszállításával a molyok egyedszáma olyan mértékben lecsökkenthető, hogy kémiai védekezés nem is válhat szükségessé. A levelek őszi összegyűjtésé csak akkor éri el kellő hatását, ha a szomszédos kertekben, telkeken és közterületeken is megtörténik ez a munka. Rovarölő szerek közül a diflubenzuron hatóanyagú Dimilin 25 WP (II.forg kat.), az azadiraktin hatóanyagú Neemazal-T/S (III. fog. kat.) és a metoxifenozid hatóanyagú Runner F (III. forg.kat.) engedélyezettek. A kémiai védekezést az első molynemzedék ellen javasolt elvégezni.

Számos vadgesztenyefa permetező géppel nem közelíthető meg, vagy házak közelsége miatt a permetezés nem végezhető el. Ezeknél a fák kezelése injektálással történik: speciális tűvel nyomják a fatörzsbe a rovarölő szert, mely a nedvkeringés segítségével a fa teljes koronájában szétoszolva a lárvák pusztulását okozza. Védő hatása teljes vegetációs időszakra biztosított, gyakran még a következő évre is. Az injektálás speciális felszerelést és szakértelmet igényel.