A vasklorózis tüneteit mutató nektarinfámnál elegendő a vasgálicos öntözés, vagy a kelátforma jobb, ha a talaj meszessége lehet a fő gond?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
A vashiány komplex jelenség következménye, nem mindig a talaj abszolút vashiánya okozza a tüneteket. Ezért nem lehet mechanikusan kezelni a problémát.
A vas egy fontos növényi tápelem, mely a növények növekedéséhez, és a termésképzéshez is szükséges, a zöld színtestek, a klorofillképzés, a fotószintézis alapfeltétele. Hiányában, csökkentett mennyiségével a növények fotószintézise lassú, gátolt. A vashiányt tünetek alapján lehet észlelni: a növények fiatal levelei, erek közötti levéllemeze sárgul, súlyos esetben kifehéredik, míg a levélerek zöldek maradnak. A hiány hatására a növény növekedése lelassul, leáll, elgyengül, kipusztulhat.
A vashiányt gyakran nem a talaj abszolút vastartalmának alacsony szintje okozza, hanem egyéb tényezők (is) befolyásolják. A meszes talajok gátolják a vasfelvétel, míg a savanyú talajok segítik. A talaj alacsony kálium- és magnéziumtartalma is hozzájárul az alacsony vasfelvételhez. A tömörödött, levegőtlen, valamint a száraz, vízhiányos talajokból is kevés vasat képes a növény felvenni, az ilyen talajokban gyakoriak a vashiányos növények. A talaj lazítása, szerkezetének javítása a vasfelvételt erősíti. Szerves anyagok (pl. komposzt) hozzáadása javítja a talaj szerkezetét és a vas felszívódását.
A vashiány pótlására elterjedt a vasgálic, azaz vas(II)-szulfát használata, vízben jól oldódó vassó, mely a talaj vas- és kénpótlását is biztosítja. Mellette – mellékhatásként – a talajt savanyítja is. Talajba juttatva vaspótlásra 10 liter vízbe 20-30 gr, míg talaj savanyításához 30-50 gr/10 liter víz töménységben alkalmazzák. Az oldatot a növény gyökérzetéhez kell beöntözni. Magasabb dózisban felhasználása nem ajánlott, károsíthatja a növényt és talaj mikroorganizmusait.

A vasgálic régóta ismert, alkalmazott egyszerű vegyület. Olcsó, viszont meszes (lúgos kémhatású) talajban oxidálódik, vízoldhatóságát elveszti, nem képes a növény felvenni.
Új, modern vasvegyület a vaskelát, előnyösebb tulajdonságokkal rendelkezik a vas-szulfátnál. Bár drágább a vas-szulfátnál, stabil, nem változó vegyület, hatását nem befolyásolja a talaj pH-értéke, minden talajtípusnál alkalmazható. Könnyen és gyorsan felszívódik a növénybe, talajba beöntözéssel és lombra permetezéssel is felhasználható.
A talajba beöntözött vaspótló vegyület lassan – hetek alatt – jut el a növények gyökeréhez, ezt az alkalmazást elsősorban megelőző jelleggel javasolt folytatni. Míg a lombpermetezéssel kijuttatott vaskelátot a permetezés után már néhány órával a növény hasznosítja az anyagcseréjében. Gyorsan és látványosan segít a sárgulási folyamat megállításában. Azt viszont meg kell jegyeznem, hogy a súlyosan sárgult leveleknél nem minden esetben lehetséges a folyamatot visszafordítani, a levelek visszazöldülését elérni. Ezért nem tanácsos megvárni a vashiányos sárgulás súlyos kialakulását, enyhe tüneteknél célszerű a vaskelátos lombpermetezést megtenni, amíg a folyamat reverzibilis.