Mikor kell metszeni a növényeket? Annyiféle tanácsot lehet olvasni, ellentmondó időpontokat adnak meg szakértők, mi az igazság? Már kertben a gyümölcsfák metszése elkezdhető?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Érdeklődő!
Az egymásnak ellentmondó javasolt metszési időpontok mind lehetnek szakmailag megalapozottak, ugyanis azt a cél és a növény maga határozza meg. A metszés a növény növekedését szabályozó, abba beavatkozó folyamat, amikor azt a termesztő a céljának megfelelően próbálja irányítani. Metszés során a hajtást, vesszőt azokon képződött rügyekkel levágják, eltávolítják. Következtében lecsökken a növényen képződő hajtások, virágok, termések száma, megváltozik a növény alakja, formája. Metszéssel lehet a fák termőegyensúlyát biztosítani: egészséges arányt kialakítani a zöld lomb növekedése és a termések fejlődése között.
A köznapi nyelv a fák metszésén a téli metszést érti. Általában a fás növények metszése a téli időszakban történik, az vált be. Oka, hogy a lombjukat ősszel lehullató fák, bokrok fás részei akkor válnak jól megfigyelhetővé, a fás részek elhelyezkedése a koronában egyszerűen ellenőrizhető és a korona alakítása könnyen elvégezhető. Ez történik a téli metszés során. A nyugalmi állapotban lévő fakorona fagypont feletti hőmérsékletnél metszhető.
Enyhe teleken egész télen, a hidegebb hónapokban is folytatható, bár annak ellent mond a gyakorlat: ahol munkaszervezési okok miatt nem szükséges, nem szokásos ekkor végezni, a tél végére érdemes hagyni a metszést. Korai téli metszésnél előfordulhat, hogy a metszést követően egy váratlanul beköszöntő tartós, kemény fagyhullám fagykárt okoz a fákon, ami miatt a téli metszést meg kell ismételni. Téli, rügypattanás előtti metszés vált be és javasolt gyümölcsfák között az alma, körte, birs esetén, szőlőnél, bogyósoknál (ribiszkék, málna, szeder) és díszfáknál is.
Gyümölcsfák közül kivételt jelentenek a kajszi-, őszibarack-, szilva-, cseresznye-, meggy- és mandulafák, ezek a csonthéjas gyümölcsűek. Metszésüket a hőmérséklet felmelegedéséig javasolt halasztani, amikor megindul a nedvkeringésük, a rügypattanásuk, gyakran virágzásuk is. A későbbi metszést ezeknél a fáknál két gyakori – a baktériumos és gombás eredetű gutaütés, hervadás – betegség határozza meg, melyek kifejezetten hideg, fagy körüli hőmérsékletnél és a fákon keletkezett sebzéseknél fertőzik a fákat.
Meg kell említeni, hogy ismert, bár kevesen gyakorolják a zöldmetszést, melyet tavasztól őszig folytathatnak, amíg zöld levelesek a fák, általában a gyümölcsszüret után. Ekkor a felesleges, rossz helyen nőtt hajtásokat, vesszőket, ágakat vágják ki, a sűrű lombot szellőssé teszik. A nyári metszés előnye, hogy a metszési seb gyorsan beszárad, begyógyul.
Bármikor is történik a koronaalakító metszés, azzal egy időben a beteg ágakat, vesszőket, rovarfészkeket, károsodott terméseket is, észlelésük után lehetőleg azonnal távolítsuk el!
Metszéskor a megvágott növényi szöveteken károsító parazita szervezetek telepedhetnek meg, fertőzést okozhatnak, behatolva a sérült felületen. Ezért metszés után a sebeket fertőtleníteni, majd sebkezelő szerrel fedni szükséges. 1-2 cm-nél nagyobb vágási felületnél a sebvédelem nélkülözhetetlen. A metszési felületek beszáradását, gyorsabb gyógyulását segíti, ha száraz, napos időjárás mellett történik a metszés, esős időjárásnál kerülendő a metszés. Metszési munkák elengedhetetlen része az eszközök folyamatos fertőtlenítése. A beteg növények szöveteiből a metszési eszközökre tapadó növényi nedvvel könnyen és gyorsan terjeszthetők a benne élő kórokozók. Meg kell előzni terjedésüket!
