Érdemes-e a kártevők ellen talajfertőtlenítő készítményt használni a veteményesben?
Aki válaszol:
Dr. Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos
Kedves Kérdező!
A talajfertőtlenítés a talajból fertőző kártevők, illetve kórokozók ellen használatos eljárás, mely alatt elsősorban kémiai készítmények talajba juttatását értjük, de emellett pl. a talajgőzölés és a szolarizáció, vagyis a talaj takarása egyaránt használatos talajfertőtlenítő eljárásoknak számítanak. A talajfertőtlenítő készítmények használatakor kiemelten fontos az, hogy pár szempontot figyelembe vegyünk még alkalmazásuk előtt. A kijuttatást megelőzően nem árt tudnunk, mi ellen is szeretnénk védekezni, tényleg szükség van-e az eljárásra, ha igen, akkor milyen mennyiségben fordulnak elő az egyes kártevők az adott területen. E kérdések megválaszolásának hiányában ugyanis a várt hatás akár el is maradhat, okszerűtlen használat miatt pedig feleslegesen kerül a készítmény a talajba.
A talajfertőtlenítés csak indokolt esetben történő alkalmazására azért is szükség van, mert minden ilyen eljárás a talajban élő más élőlényekre is hatással lehet. Ez azt jelenti pl., hogy kártevők ellen kijuttatott készítmények a talajban élő és jótékony hatású hasznos rovarok egyedszámát is csökkentik, melyek felesleges pusztulása a későbbiekben akár valamely kártevő túlzott felszaporodásához járulhat hozzá. A talajban károsító szervezetek mellett tehát a talaj termékenységét elősegítő hasznos szervezetekre is gondolnunk szükséges.
A kereskedelemben jelenleg három készítmény kapható harmadik forgalmi kategóriában, mely így szabadon megvásárolható. A teflutrin és cipermetrin hatóanyagú készítmények a drótférgek és a pajorok ellen hatékonyak, kijuttatásukat közvetlen a vetéssel vagy az ültetéssel egymenetben kell elvégezni, valamint a készítmények talajjal való fedettségét feltétlenül biztosítani szükséges. A dazomet hatóanyag háromévente felhasználható, mely a talajlakó kártevők mellett fonálférgek, talajlakó gombák és gyomnövények elleni hatékonysággal is rendelkezik. A készítményt a kijuttatás után legalább 10-15 cm mélyen kell a talajba juttatni, száraz időjárás esetében pedig annak beöntözéséről is szükséges gondoskodni. A jobb hatékonyság érdekében a terület akár fóliával is takarható. Két héttel a kijuttatás után a talajt át kell forgatni szellőzés céljából, majd pedig meg kell győződni a talaj toxikus anyag mentességéről, melyhez tesztvetést végezzünk, pl. salátával. Amennyiben a tesztnövény nem kel ki, úgy a talaj újból elvégzett lazítása javasolható.