Érdemes talajfertőtlenítő készítményt használni a veteményesben?

Agrofórum Online

Érdemes-e a kártevők ellen talajfertőtlenítő készítményt használni a veteményesben?

Aki válaszol:
Dr. Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

A talajfertőtlenítés a talajból fertőző kártevők, illetve kórokozók ellen használatos eljárás, mely alatt elsősorban kémiai készítmények talajba juttatását értjük, de emellett pl. a talajgőzölés és a szolarizáció, vagyis a talaj takarása egyaránt használatos talajfertőtlenítő eljárásoknak számítanak. A talajfertőtlenítő készítmények használatakor kiemelten fontos az, hogy pár szempontot figyelembe vegyünk még alkalmazásuk előtt. A kijuttatást megelőzően nem árt tudnunk, mi ellen is szeretnénk védekezni, tényleg szükség van-e az eljárásra, ha igen, akkor milyen mennyiségben fordulnak elő az egyes kártevők az adott területen. E kérdések megválaszolásának hiányában ugyanis a várt hatás akár el is maradhat, okszerűtlen használat miatt pedig feleslegesen kerül a készítmény a talajba.

A talajfertőtlenítés csak indokolt esetben történő alkalmazására azért is szükség van, mert minden ilyen eljárás a talajban élő más élőlényekre is hatással lehet. Ez azt jelenti pl., hogy kártevők ellen kijuttatott készítmények a talajban élő és jótékony hatású hasznos rovarok egyedszámát is csökkentik, melyek felesleges pusztulása a későbbiekben akár valamely kártevő túlzott felszaporodásához járulhat hozzá. A talajban károsító szervezetek mellett tehát a talaj termékenységét elősegítő hasznos szervezetekre is gondolnunk szükséges.

A kereskedelemben jelenleg három készítmény kapható harmadik forgalmi kategóriában, mely így szabadon megvásárolható. A teflutrin és cipermetrin hatóanyagú készítmények a drótférgek és a pajorok ellen hatékonyak, kijuttatásukat közvetlen a vetéssel vagy az ültetéssel egymenetben kell elvégezni, valamint a készítmények talajjal való fedettségét feltétlenül biztosítani szükséges. A dazomet hatóanyag háromévente felhasználható, mely a talajlakó kártevők mellett fonálférgek, talajlakó gombák és gyomnövények elleni hatékonysággal is rendelkezik. A készítményt a kijuttatás után legalább 10-15 cm mélyen kell a talajba juttatni, száraz időjárás esetében pedig annak beöntözéséről is szükséges gondoskodni. A jobb hatékonyság érdekében a terület akár fóliával is takarható. Két héttel a kijuttatás után a talajt át kell forgatni szellőzés céljából, majd pedig meg kell győződni a talaj toxikus anyag mentességéről, melyhez tesztvetést végezzünk, pl. salátával. Amennyiben a tesztnövény nem kel ki, úgy a talaj újból elvégzett lazítása javasolható.

A károsító helyzet alakulása 2019-ben és várható következményei (14. rész)

2020. január 28. 09:17

A száraz időjárás elsősorban a rovarkártevőknek, a csapadékosabb pedig a kórokozók nagyobb arányú megjelenésének fog kedvezni. Fertőzési forrásból bőven van a talajokban, ezért továbbra is fokozott lesz a jelentősége a megfelelő vetésváltásnak, a harmonikus tápanyagellátásnak és a prevención alapuló növényvédelemnek.

Talajlakó kártevők elleni védekezés a neonikotinoidok kivonása után

2020. március 13. 10:50

A 2019-es év meglepetés kártevője a drótféreg volt.

Támad a drótféreg, sok helyütt újra vetik a kukoricát

2019. június 7. 13:15

Soha nem látott drótféreg fertőzés tizedeli a kukorica és a napraforgó vetéseket egyes dunántúli megyékben (Lehet, hogy másutt is!)

Inszekticides csávázással javítható a termelékenység

2025. január 31. 08:10

A csávázási technológiák alkalmazása elengedhetetlen ahhoz, hogy a termesztett növényeket már a korai fázisban megvédhessék a jelentős gazdasági károkat, terméskiesést okozó kórokozóktól és kártevőktől.