Érdemes-e virágzás végén még védekezni a kajszi- és meggyfáknál a moníliás betegség ellen? Mivel és hogyan?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
Az idei év a monília fertőzése mellett a fagyról is szól. Kajszi-, őszibarack- és meggyfákat, valamint mandulát, cseresznye- és szilvafákat is megtámadják a virág- és hajtásfertőző moníliák. Különösen olyan időjárásnál veszélyesek, amikor tartósan, napokig nedvesek a növények, párás a levegő, és hűvös, alacsony a hőmérséklet. Ilyen körülmények között a virágzás elhúzódó, így a kinyíló virágok tartósan ki vannak téve a moníliagomba fertőzésének.
Jelen esetben a virágzások lassan befejeződnek, de nem szabad a gomba elleni védekezéssel leállni. Folytatni kell a fák kezelését.
Virágzás végétől, a sziromhullástól a moníliagomba a fiatal hajtásokba nő, azok lankadását, hervadását majd elhalását okozza. Onnan továbbhalad a gomba micéliuma a fás vesszőben. Ezt a folyamatot kell, lehet megállítani a sziromhulláskor, tehát a virágzás végén alkalmazott permetezéssel. A gombaölő szer a zöld fiatal leveleken szívódik fel, ameddig azok élnek, és ott hatástalanítja a gombát. Ugyanazok a szerek alkalmasak erre, mint a virágzásnál javasoltak, a szabad forgalmúak közül jelenleg engedélyezettek a Chorus 50WG, Fontelis 20EC, Kenja (Kryor, Zenby), Prolectus, Signum EG, Switch 62,5 WG, Teldor 500 SC, Texio.

Az egyre népszerűbb, élő antagonista mikroorganizmus hatóanyagú készítményeket is érdemes kipróbálni, mint az Amazon, Tyra és a Tricho Immun. Hatásuk széles körű, nem kifejezetten monília elleni anyagok, de az ellen is alkalmazhatók. Megfelelő hatásukhoz enyhe, felmelegedő idő szükséges, ami a napokban már bekövetkezik. Mivel emberre, állatokra nem mérgezők, élelmezésügyi várakozási idejük nincs, házikertekben előnyösen használhatók. A hajtásfertőzés leállításához gyors beavatkozás indokolt.
Mi a teendő, ha megtörtént a hajtásfertőzés, és elkésett a kezelés?
Erre is van megoldás, a fertőzött részek visszavágása, eltávolítása. A visszametszés akkor éri el célját, akkor mentesíti a fát, ha nem csupán a már fertőzött fás részt metsszük le, hanem az alatta lévő ép, egészséges fás résszel együtt távolítjuk el, ami érje el a 20 cm-t. Ezt az indokolja, hogy a gombafonál a tünetes helyeket elhagyva a vastag ágak, törzs irányába növekedik, gyakran tünetet sem okozva él a faszövetben.
Minél később történik meg a moníliás részek visszavágása, annál távolabbra hatol a gomba, és annál erősebb csonkolásra lesz szükség. A mentesítést fiatal vessző korban és a tünetek korai észlelésekor érdemes végrehajtani. A faszövetben élő moníliagomba, jelenlegi tudásunk szerint, nem hatástalanítható, benn növekedik, szaporodik, és a fa pusztulását okozza, időzített bomba.
A fagy okozta kárelhárítási és moníliás elhalások metszési mentesítési munkái idén tavasszal komoly feladatokat jelentenek, összehangoltan kell végrehajtani, csak úgy lesz eredményes.
Kiemelt kép: Dr. Némethy Zsuzsanna felvétele