A fekete berkenye, más néven arónia (Aronia melanocarpa, Photinia melanocarpa) bogyós gyümölcse miatt ismert, tehát gyümölcstermő bokor, de sok helyen dísznövényként ültetik.
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
Gyümölcse igen értékes, egyaránt magas a színanyag és C-vitamin tartalma. A növény ápolása, kezelése leginkább a ribizkékhez hasonló. 1-1,5 gr súlyú, éretten fekete bogyói csoportosan képződnek a 10-15 cm-es hajtások termő rügyeiből, hajtásai ernyős virágzattal végződnek. Minden féle talajon megél, magas termésmennyiséget megfelelő tápanyag mennyiséggel feltöltött talajban nyerhetünk róla. Napos, meleg helyet kedveli, és tartósan esőmentes nyári időszakban kiegészítő öntözés is indokolt, mivel sekélyen gyökeresedik.
Gyümölcstermesztési céllal a fekete berkenyét egyedileg, egymáshoz 1,5-2 méter távolságban szokták ültetni, ez a távolság biztosítja a megfelelő teret kifejlődő koronájának. A bokrokon a termő (virág) rügyek a következő termő részeken fejlődnek: termővesszőkön, melyek 15 cm körüli vékony vesszők. A termőnyársak 15 cm-nél lényegesebb rövidebb fás vesszők, melyek csúcsrügye termőrügy. A dárda igen rövid – 3 cm-nél rövidebb – fás ág fejletlen oldalrügyekkel, csúcsát termőrügy zárja. Metszését lombhullástól rügypattanásig ajánlott elvégezni.
Telepítéskor a vesszők visszametszésével a gyökeresedést segítjük. A 2. és 5. év között a belső, nem megfelelő irányban, rossz helyen nőtt vesszőket kell eltávolítani, ritkítani, hogy tavasztól őszig elegendő napfény érje mindegyik vessző, ág leveleit. 5. évre szokta elérni a bokor a teljes nagyságát, a fajtára jellemző méretét: 1,5-1,8 méter magasságot és terebélyességet. Következő években az 5 évesnél idősebb vesszőket ki kell metszeni, így fognak megújulni a termő ágai. A vesszők végét soha ne csípje vissza, mert azzal éppen a termő részeket, a leendő termést távolítja el.
Sövénynek is telepítik, mint díszcserjét. Ez esetben 0,8-1 méteres tőtávolságot célszerű alkalmazni. Ültetés után, majd azt követő 2-3 évben erőteljes visszametszéssel a vesszők, fás ágak alsó elhelyezkedésű rügyeit késztetik kihajtásra. Így lehet elérni a bokrok sűrű elágazását, ami a sövények jellemzője. Az egymáshoz közel növő hajtások összefüggő növényfalat fognak alkotni. Amennyiben később már nem metszik vissza a vesszőit, a sövény is fog termést hozni a vesszővégi virágrügyekből.
