Több növényem is napégéstől károsodott. Lehet-e egyáltalán ellene védekezni, és hogyan?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
Jelenleg ennél aktuálisabb kérdést nem is lehetne feltenni. A napégés, még a hazai klímánkat kedvelő növények körében is egyre gyakoribb. Az éltető napsugárzás összetétele és az azt kísérő hőmérséklet is alaposan megváltozott. Napégés okozta kártétel és azzal együtt fellépő hősokk, szokatlanul tartós és magas hőmérséklet együtt jelentkezik, hatásuk összeadódik, és gyakran nehéz is szétválasztani a káros hatásaik következményét.
A magas hőmérséklet okozta hősokk a növény anyagcseréjébe avatkozik, hirtelen felgyorsítja azt, fokozott vízfelvételt idéz elő, amit a gyökerek annak ellenére sem tudnak biztosítani, hogy a talajban van elegendő nedvesség. Megjelennek a jellegzetes tünetek: lankadó, erőtlen, lógó levélzet és hajtások. Amikor a hőmérséklet a normális értékre lecsökken, az időszakos vízhiány megszűnik
A napégés a növény bőrszövetében okoz visszafordíthatatlan változást, károsodást. A napégés gyakoriságát, és annak fokozódó súlyosságát a sugárzás összetételének változása idézi elő. A korábbiaknál erősebb UV-sugárzás nemcsak az emberi bőrre, hanem a növények bőrszövetére is hatást fejt ki. Egyéves, fás és tűlevelű növényeknél egyaránt előfordul leveleken, húsos terméseken is károsítása.
Miről ismerhető fel? Mindig a növény napnak kitett részen fordul csak elő, nem feltétlenül minden hajtáson vagy termésen. Leveleken elmosódott szélű, nagy, szabálytalan elhalás formájában figyelhető meg. Gyakori olyan növényeknél, melyeket korábban hűvösebb, árnyékosabb helyen neveltek, és onnan szoktatás nélkül helyezték át erős, direkt napnak kitett területre. Gondozott örökzöldeknél is előfordulhat, különösen olyan esetekben, amikor azok lombját nyáron erősen visszavágják, és a belső, addig árnyékolt leveleket a tűző nap közvetlenül éri. Örökzöld sövények nyírásánál erre figyelni érdemes.
Élelmezési célra termesztett zöldségek terméseinél, gyümölcsöknél sajátságos napégési, elhalt foltok azokon a bogyókon alakulnak ki, melyeket leveleik nem takarnak, és a napsugár közvetlenül éri őket. Paradicsom növényeknél a levélbetegségek terjedésének megelőzésére az alsó leveleket el szokták távolítani a tövekről. Ezt a gyakorlatot sokan túlzásba viszik, és a tövek alsó harmadáról minden levelek levesznek, lehetővé téve a napégési kár létrejöttét. Paradicsomnál, paprikánál a termések napégési foltjai nagy, több cm-es nagyságúak, határozott szélük van, fehéres vagy drapp színűek, kissé besüppednek, általában szárazak. Jellemző rájuk, hogy a bogyóknak csak az erős, tartós napsütésnek kitett oldalán figyelhetők meg.
Gyümölcsfáknál az alma termésén is megfigyelhető a napégés kártétele: a gyümölcsök déli oldalán nagyméretű, elmosódott sárgás színű foltok fejlődnek. Vannak esetek, amikor a foltok szegéllyel rendelkeznek, kissé besüllyedőek, színűk fehér. Napégés belső romlást nem vált ki a gyümölcs húsában, veszély nélkül fogyasztható.
A napégés vissza nem fordítható elváltozást, foltosodást okoz, gyógyítása nem lehetséges. Megelőzésére a növények árnyékolása révén a növényt érő napsugárzás csökkentése eredményes megoldás, bár technikai kivitelezése nem egyszerű, és meglehetősen költséges.
