Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Csaba!

A csonthéjasok moníliás hajtás- és virágszáradása (Monilinia laxa) elsősorban a kajszi, meggy és szilvafák jelentős betegsége. A védekezés alapját a fertőzési források, vagyis a gyümölcsmúmiák és rákos ágrészek eltávolítása és megsemmisítése jelenti. Abban az esetben, ha a fertőzést nem sikerült időben megállítanunk, a fertőzött részeket metszőollóval minden esetben érdemes eltávolítani, úgy hogy a fertőzés helye alatt legalább pár cm egészségesnek tűnő részt is levágjuk. A meggy metszését általában két időpontban, kora tavasszal, illetve szüret után szokták elvégezni.

Télen a csonthéjas gyümölcsfajoknál semmilyen metszési műveletet ne végezzünk, növényvédelmi okok miatt. Ilyenkor ugyanis a sebeken át fertőznek azok a kórokozók, amelyek a csonthéjasok gutaütéses, ágrákosodásos pusztulásáért leginkább felelősek. Az Ön esetében azonban a fertőzés megállítása érdekében minél hamarabb szükséges lenne a beteg növényi részek eltávolítása és megsemmisítése is. A fák egészségének megóvása érdekében, bármely időpontban is végezzük el a metszést, nagyon fontos a sebek gondos lezárása, sebzáró anyaggal kezelése. A metszés elvégzése után egy felszívódó hatóanyagú kezeléssel akadályozzuk meg a monília továbbfertőzését.

A monília elleni védekezésben kiemelt jelentősége van az ősszel és tavasszal elvégzett lemosó kezeléseknek is. A kémiai védekezést megelőző jelleggel már a virágok fehérbimbós állapotában is érdemes elkezdeni. Fertőzésveszély esetében legalább még 3 alkalommal, fővirágzásban, majd a virágzás végén, és a sziromhullás kezdetén is szükséges a permetezések elvégzése. A védekezések számát főként az időjárási körülmények, a virágzás hossza és az alkalmazott készítmények hatástartama alapján határozzuk meg. A készítmények közül a kontakt pl. mankoceb, és felszívódó pl. ciprodinil, penkonazol, fenhexamind, fudioxonil hatóanyagú szerek közül válogathatunk, mely készítmények szabadforgalmúak, azok kiskert tulajdonosok számára is megvásárolhatóak.