Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

Először a növénymaradványok összegyűjtésével, majd elhordásával kezdjük meg a munkálatokat. Ezután láthatunk hozzá atarlóhántáshoz, vagyis a talaj sekély, pár centiméteres mélységében történő műveléséhez. E művelethez tolókapát vagy csillagkapát érdemes leginkább használni, mely egy menetben a gyomok irtását is szolgálja. A tarlóhántás vízháztartás javító hatását úgy érhetjük el, hogy a nagyobb rögöket gereblyével vagy hengerrel munkáljuk el.

Az őszi időszak egyik legmunkaigényesebb feladata a talaj mélyművelése, melynek optimális ideje október-novemberben van. A talaj felső rétegét szántással, vagy ásással is átforgathatjuk. Mélysége általában 20 és 30 cm között van. A művelet előtt közvetlenül szórjuk ki, ha van a szerves trágyát, valamint a műtrágyából a foszfort és káliumot tartalmazót, hiszen a talajban ezek csak lassan mozognak, így lehetséges eljutásuk a növények gyökérzónájába.

A forgatás előtt a talaj nedvességtartalmát mindenképp szükséges ellenőriznünk, hiszen sem a túlzottan nedves, sem a száraz talaj nem alkalmas arra, hogy felássuk. Nedves talajon a súlyunk alatti tömörödés, valamint a munkaeszközre való rátapadás okoz nehézséget. A száraz talajon végzett ásáskor pedig nehézséget okoz a talajszeletek kihasítása.

A mélyműveléssel további célunk az is, hogy a talajt felkészítsük a télen lehulló csapadék befogadására és megőrzésére. Az ásás során nagyobb talajrögök képződnek, melyek között rések találhatók, így lehetséges a csapadék fagyott talajba történő bejutása is. A képződött rögök a tél folyamán szétfagynak, ezáltal tavasszal könnyen elmunkálhatók lesznek.

A talaj átforgatásával egyes kárvetők, főként azok talajban élő lárvái is előkerülnek a talajból, mint pl. a cserebogárpajorok, melyek talajfelszínre kerülve a fagyokat már nem vészelik át, vagy a madarak táplálékául szolgálnak.