Aki válaszol:

Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus 

Kedves Kérdező!

Korábban a szakkönyvek azt írták, hogy a fügének (Ficus carica) nincs károsítója, „könnyű” növény, nincs vele sok gond, szinte nem kell vele foglalkozni. Újabban divatja van ennek a gyümölcsfélének, számos konténeres füge növényt is behoztak, hoznak be az országba, és valószínű, hogy gondozott díszkertekben már kicsit másképpen, intenzívebben nevelik, mint korábban.

Fügét is fertőzik vírusok, több vírusfaj is, leggyakrabban a mozaik tünetekről lehet felismerni a növény fertőzöttségét. A vírusok többsége szaporító anyaggal terjed, ez történik a füge esetében is: a vírussal fertőzött növényről származó dugvány valamennyi sejtjében hordozza a vírusokat, így az új növény is vírussal fertőzött lesz. A szaporítóanyag fertőzöttsége csak lombos állapotban figyelhető meg, vásárlásnál érdemes a leveleket alaposan megnézni.

A füge leveleit fügerozsda (Cerotelium fici) is károsíthatja, olasz és spanyol adatok vannak jelenlétére, hazai előfordulásáról még nincs tudomásom. A leveleken apró, 1mm körüli, mellék-erek által határolt vörösbarna foltok sokasága fejlődik, a levelek sárgulnak, és idő előtt lehullanak. A foltok hátoldalán kicsit kiemelkedő, vörösbarna spóratelepek fejlődnek, azokból kiszóró spórák fertőzik tovább az újabb leveleket.

Füge éredő termésének rothadását többféle gomba okozhatja, leggyakrabban a Botrytis cinerea fertőzi a fügét, melyhez a gyümölcs héján korábbi sebzés szükséges.

Rovarkártevői száma sem sok, de sajnos okozhatnak gondot. A hazánkban is károsító füge-levélmolynak (Choreutis nemorana), korábban ligeti levélmoly néven illették, évente 2 nemzedéke fejlődik, a zöldes színű hernyói rágják a füge leveleit és a termés héját. Gyakran ablakos rágásnyomot hagynak maguk után: a levél bőrszövetét (epidermiszét) csak a levél egyik oldalán rágják le, a másik oldalon megmarad, a rágásnyom áttetsző ablakként jelenik meg.

A polifág poloskák: zöld vándorpoloska (Nezara viridula) és a barna márványos poloska (Halyomorpha halys) kedveli mind a füge leveleit, mind a terméseit. Nyári fügeérés megindulásakor számos helyen a poloskák hada lepi el a bokrokat, az édes nedvüket ők is finomnak találják.

A pettyes-szárnyú muslica (Drosophila suzukii) is érés elején telepedik a gyümölcseire, és rakja bele tojásait a termésben. A kikelő lárvák miatt a füge élvezhetetlenné válik.

A poloskák és a pettyesszárnyú muslica is invazív és polifág kártevők, jelenleg hatékony kémiai védekezés ellenük nem áll rendelkezésre. A muslicák ellen bár csapdázási lehetőségek ismertek, azokkal egyedszámuk csökkenthető, a poloskák ellen hatékony csapdákat még nem fejlesztettek ki, nem kaphatóak. Mivel a füge hosszan, és folyamatosan érik, a kémiai védekezés nem, vagy csak nagy körültekintéssel valósítható meg. A füge a gyümölcsök között „mostohagyerek”, hazánkban eddig sem rovarölő szer, sem gombaölő szer felhasználása nem engedélyezett ennél a növénynél.