Vadrózsa bokrok ültetését tervezem a telkemen. Szeretnék tájékozódni, hogy vannak-e károsítói, milyen növényvédelmet igényel?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Érdeklődő!
Csipkebogyó gyűjtése idején sokakban felmerül a gondolat, hogy otthon, helyben neveljék ezt az értékes gyógynövényt. Természetes környezetében a csipkebogyót, vadrózsát (Rosa canina) kevés károsító fertőzi meg. Kertben nevelve, ha eredeti körülményeihez hasonló feltételeket biztosít számára, sem lesz vele sok gondja. A vadrózsa napos, széljárta helyet szereti, nem igényes a talajra. Kertben vagy nagyobb parcellában, mert termesztik is bogyójáért, magjáért, talaját komplex trágyával is érdemes gazdagítani és aszályos nyarakon alkalmilag az öntözést is megkívánja.
A vadrózsát is megtámadják a termesztett rózsafajok károsító, erre legyen figyelemmel. Lehetőleg minél távolabb helyezze el a kertben már meglévő nemes rózsatövektől. Ha ez utóbbiakon valamilyen kártevő vagy betegség fellép, figyelje a vadrózsa töveket is, szükség esetén azokat is kezelje le a fertőzés kezdeti szakaszában.
Gyakori kártevői
- Egyik leggyakoribb kártevője a rózsa gubacsdarázs (Diplolepis rosae). Jellegzetes tünetei a nagyméretű, feltűnő, borzas, még dekoratívnak is mondható gubacsok, melyekben több kamra helyezkedik el, és azokban fejlődnek a darazsak lárvái. Számos parazitája ritkítja őket, és a hajtásvégi gubacsokból a madarak is kicsipkedik a gubacsdarázs lárvákat. Védekezésként a gubacsok észlelést követő levágásuk, és megsemmisítésük elegendő.
- A csipkebogyó termését károsítja a csipkebogyólégy (Rhagoletis alternata). Életmódja hasonló a cseresznyelégyéhez, a fúrólegyek csoportjába tartozik. A nőstény tojócsövével a bogyóba szúrja, helyezi a petéjét, így a kicsi lárva már ott kel ki, és a bogyóban táplálkozik, fejlődik. Az érett lárva a bogyóból kifúrja magát és lehullik, báb alakban telel a bokor alatti talajban. Esetleges felszaporodása esetén a bokor alatti talajt érdemes Artis Pro nevű bio-preparátummal kezelni. Vélhetőleg, a zöldessárga színű ragacsos rovarcsapda lapok vonzzák őket, érdemes kipróbálni.
- A rózsa levéltetű (Macrosiphum rosae) tavasztól őszig jelen van a rózsaféléken, folyamatos figyelése szükséges. Mindig a fiatal, hajtásvégi, zsenge részeken telepedik meg először. Kártételére minden évben számítani lehet. Hatékonyan a terjedésre képes szárnyas alakjának megjelenésekor javasolt ellene védekezni. Jelenlétét a csipkebogyó légynél javasolt csapdák is jelzik.
- Az egyre jobban terjedő polifág barna márványos poloska (Halyomorpha halys) is károsítja bogyóit szívogatásával.
- Ritkábban, esetenként megtalálják a galagonyalepke, rozsdabarna kisszövő és a gyűrűslepke egyedei is, azok hernyói rágják a bokor leveleit.
Betegségei azonosak a nemes, termesztett rózsafélékével.
- Rózsarozsda (Phragmidium mucronatum) élénksárga, megvastagodó, levélből kiemelkedő foltjai rendkívül feltűnőek, néha súlyos fertőzést okoznak. Megfertőzik a leveleket, levélnyeleket, virágok csészeleveleit és a bogyók héját is. A gyümölcsféléknél használt Score, Amistar, Quadris felszívódó gombaölő szerek hatásosak ellene.
- A rózsalisztharmat (Podosphaera pannosa) a rózsa minden föld feletti részét fertőzheti. A fiatal, zsenge részeken jelenik meg először a jellegzetes fehér, lisztes, poros bevonata. Tavasztól őszig, elsősorban párás, nedves körülmények között lehet számítani károsítására. Lisztharmat ellen valamennyi kén hatóanyagú gombaölő szer, valamint a Topas és a rozsdabetegségnél felsorolt gombaölő szerek is hatásosak
