Meggyfa levelei kókadtak, sárgulnak, méretük fele akkora, mint szokott lenni. Milyen permetezéssel, mivel tudnám ezt az állapotot helyrehozni?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
Azt az állapotot, hogy egy fa levelei elveszítik természetes tartásukat, erőtlenül lógnak, több tényező is előidézheti. Alapvetően az a gond a fánál, hogy a sejtekben alacsony a víznyomás, a víztartalom. Kevés víz jut a meggyfa lombjába, szomjazik.
Legegyszerűbb magyarázat lehet, hogy a talaj víztartalma alacsony, száraz, így hiába szívja, szívná a vizet onnan, keveset talál, ebből kifolyólag kis vízmennyiséget tud a levelekhez juttatni. Öntözéssel pótolható, és ha a gyökérzóna kellő mélységben átnedvesedett, néhány nap múlva a levelek eredeti állapotukba visszaállnak, visszanyerik keménységüket is.
A levegőtlen, tömörödött talaj is okozhat levélsárgulást, mivel a vízfelvételt akadályozza.
Levelek lankadását a fák víz- és tápanyagszállító rendszerének sérülése is okozhatja. A kiváltó okok is sokfélék. Gyakori a fák gyökérrendszerének sérülése, pl. a talajban élő rovarlárvák okozta rágás következtében. A cserebogár pajorok, különösen, ha nagy számban vannak jelen, gyors lefolyású lankadást, hervadást tudnak kiváltani. Cserebogarak minden talajban előfordulnak, mélyen, 1 méternél mélyebben is élhetnek, így az ellenük való védekezés elég nehézkes. Ki kellene bontani a fa gyökerét oldalról és megnézni, hogy vannak-e rajta csontszínű, különböző méretű, 2-4 cm-es lárvák. Legyengült fák törzsét megfertőzhetik szúbogarak, az apró 2-4 mm-es méretű bogarak és lárváik a kéreg alatt élnek, rágnak. Jelenlétükre a fakérgen található apró, szabályos kerek foltok sokasága, és a kéreg alól kinyomódó barna morzsalék hívja fel a figyelmet.
Megsérthetik a gyümölcsfák szállítóedény-rendszerét talajban élő gombafélék is, és gyökereken keresztül fertőzik meg azokat, szintén vízforgalmukat gátolják. Ismertek a csonthéjasoknál a föld feletti részeket fertőző baktériumos és gombás kórokozók is, melyek valamennyi Prunus fajnál (cseresznye, meggy, kajszi, őszibarack, szilva, mandula) hervadásos típusú tünetegyüttest okoznak. A hervadás első fokozata a levelek lankadása mindegyik esetben. Tavaly és idén is súlyos moníliás fertőzés sújtotta a meggyfákat is. A hajtás- és virágfertőző monília belenő a faszövetekbe, az ágak, vázágak fertőzése nyomán azokon elhalás alakul ki.
Okozhatnak levélsárgulást gombás levélfolt betegségek is, ilyenkor ezek a levelek hamar le is hullanak, de nem lankadtak.
Ha már tavaly is létezett ez a probléma, csak nem figyelt fel rá, arról ismerhető fel, hogy az első éves megfásodott tavalyi vesszők rövidek, nem hosszúak.
A lankadással párosuló kisebb levélméret is a levelek kifejlődésekor fennálló vízhiányra és annak következtében kialakult tápanyaghiányra vezethető vissza.
Első lépésként bő vízzel, áztatásszerűen öntözze be a fát. A fa erősítésére komplex műtrágyával lombpermetezést javaslok 10 naponta augusztus végéig. Lombhullás után tavaszig pedig szerves trágyázza a fa talaját. A jó kondícióban lévő növények jobban ellenállnak bármilyen károsítónak. Majd a válaszomban leírtak alapján végig kellene vizsgálnia a fa valamennyi föld feletti részét, a törzsét és a tövét is. Remélhetőleg észreveszi az elváltozást, a kiváltó okot.
