Az ezüstfenyő-levéltetű (Elatobium abietinum) egyedei egész évben az ezüstfenyőn illetve pl. más fajokon, lucfenyőn, cukorsüvegfenyőn stb. is megtalálhatók.
Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos
Rendszerint tojás alakban telelnek át az ezüstfenyőn, de enyhébb teleken a szűznemzéssel szaporodó szárnyatlan alakjaik is képesek áttelelni. Előfordulásuk főleg a száraz, déli fekvésű, széltől védett területek fenyőfáin jellemző. Az áttelelt tojásokból kikelő szárnyatlan alakok tavasszal már március végétől megjelennek és károsítják a tűleveleket. Ekkor az ezüstfenyő idősebb tűlevelein szívogatnak, míg a fiatal hajtásokat nem károsítják. Szívogatásuk hatására a toxikus nyáluktól a fenyők tűlevelei gyakran gyűrű alakban sárgulnak, majd a sárgulás az egész tűre kiterjed. Az ilyen sárgára színeződött tűlevelek elbarnulnak, majd pedig lehullnak.
A kártétel az ágakon belülről kifelé, a fán pedig alulról felfelé terjed és általában gyors lefutású. A szárnyas egyedek megjelenése április végén, május elején tömeges, ekkor a már súlyosan károsított fákat a levéltetvek elhagyják, és új növényegyedekre vándorolnak. A levéltetvek kártételét a természetes ellenségeik (pl. katicabogarak) csak mérsékelni tudják, teljesen megfékezni nem. A telelőtojások száma a nyugalmi időszak kezdetén és végén végzett olajtartalmú lemosó permetezéssel gyéríthetők. A levéltetvek észlelésekor deltametrin. cipermetrin hatóanyagú rovarölő szerrel végzett permetezés egyaránt hatásos.
A fenyőféléken jelentős kártevőnek számít a fenyő-takácsatka (Oligonychus ununguis) is. A száraz környezetbe ültetettfenyőfajok egyik leggyakoribb és legjelentősebbkártevője, de előfordulhat még buxuson, cédruson, borókán, cipruson stb. is. Az atkák szívogatásának nyomán a tűleveleken sárga apró pontok sokasága jelenik meg, majd ezt követően a károsított tűlevelek lehullnak. Gyakran nagy mennyiségű szövedék borítja a károsított növényrészeket, amelyen a por megtapad, így a növény elveszíti élénkzöld színét egyaránt. Tojás alakban a fás részeken telel. A tenyészidő során sok, egymásba folyó nemzedéke alakul ki, ezért a száraz helyekre ültetett növényeknél a kémiai védekezés szükséges lehet (pl. hexitiazox).