Mi okozza a fenyők tömeges pusztulását?

Mi okozza a fenyők tömeges pusztulását?

Agrofórum Online

É. Zoltán kérdése: A tél beálltával egyre feltűnőbbé, láthatóvá válnak az elpusztult (kiszáradt) fenyők a környékünkön. Különösen a lucfenyőknél gyakori. Mi okozza a fenyők tömeges pusztulását?

Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus

Kedves Érdeklődő!

Általánosan előforduló, gyakori jelenségre kérdezett rá. A mi lakóhelyünkön is tömegesen halnak el a kertekbe, parkokba 30-40 évvel ezelőtt ültetett lucfenyők és ezüstfenyők. Ez a szomorú jelenség az éghajlat változással és a fenyőfélék botanikai sajátosságával áll kapcsolatban. A fenyőfélékre jellemző, hogy gyökereik sekélyen helyezkednek el, nem hatolnak le mélyen – legfeljebb 80-100 cm-re – a talajba, de csak akkor, ha az a talajréteg nedves. Ismert tény, hogy a növények gyökerei a nedves talajt keresik, mivel abból tudnak vizet felvenni.

A korábbi évtizedekben öntözés nélkül nevelt fenyők az elmúlt forró aszályos nyarak, tartósan száraz őszi, tavaszi hónapok alatt erős stressz hatás alá kerültek. Nyáron magas, gyakran 40 °C-nál magasabb tartós hőhatásnak, alacsony páratartalmú légköri viszonyoknak, fokozott UV sugárzásnak és száraz, vízszegény talajnak voltak kitéve. Ilyen viszonyok között a fenyők legyengülnek, asszimilációjuk, növekedésük lelassul, természetes ellenálló képességük csökken. Különösen jellemzőek a fokozott gyengülési tünetek a tűző napon, déli fekvésű helyeken szabadon álló fenyők esetében, melyeket 10 és 16 óra között nem óvja még mozgó árnyék sem.

A kiszáradást az építkezés is segítette

A legyengült fenyőkön telepednek meg a különböző szúbogár fajok, melyeket a fakérgen látható szabályos kerek, 1-3 mm-es átmérőjű röpnyílásai alapján lehet felismerni. A szúbogarak nagyfejű, kissé hengeres testű, kemény kitinpáncéllal fedett, általában néhány mm-es bogarak. Petéiket a kéreg alá helyezik, és a lárváik is ott fejlődnek, a faszövetbe süllyedő kanyargós járataikban.

A bogarak testükön fenyőket megbetegítő gombákat terjesztenek, azok felszaporodva az edénynyalábokban eltömítik a vízszállítást a lombozat felé, kiszárad a fa. A szúbogarak télen is aktívak a fakéreg alatt, lárva és bogár alakban is áttelelnek. Súlyos fertőzésnél az apró lyukak sűrűn, egymástól néhány cm-re is előfordulhatnak, és a fakéreg lehullását okozhatják.

Legyengült fenyőfák törzsében élő cincérféléket a 3 mm-nél nagyobb átmérőjű kerek lyukak jelzik. Károsíthatják még díszbogár fajok is a fenyőféléket, azok röpnyílásai megnyúlt ovális alakúak, egyik oldaluk egyenes, ezért leginkább D betű alakjára emlékeztetőek.

Szúbogár röpnyílások

A bogarakkal megfertőződött fákat mentesíteni már nem lehet. A védekezés alapja a betelepedésük megelőzése. Akármilyen nehéz is, a fáknak mesterségesen kell biztosítani azokat a környezeti körülményeket, melyek eredeti élőhelyükre jellemző.

Legfontosabb feladat a vízigényük kielégítése csapadék hiány esetén. Fontos, hogy öntözéssel, nagy vízadaggal, a teljes gyökérmélységig kell a talaj vízkapacitását feltölteni. Kertekben, parkokban a gyeppel együtt végzett öntözésük nem megfelelő és nem elegendő számukra, a fákat mindig egyedileg kell öntözni.

Örökzöldek télen is nedves talajt kívánnak, száraz telek után is ki szoktak (tudnak) száradni. Meleg nyári hónapok idején meghálálják a fenyőfélék a párásító, frissítő öntözést légszáraz, forró órákban (11-15 óra között). Az esőztető öntözővel kijuttatott kis vízadag levelekre tapadva bár gyorsan elpárolog, de közben párával dúsítja a lombot közvetlenül burkoló légréteget.

Fenn kell tartani a minimális talajborítást!

2018. augusztus 30. 14:15

Erdőt, mezőt járva sehol nem jellemző – a természetben sem – a csupasz talaj. És ez így is van jól. A fáról lehullott levelek, az elszáradt növényi maradványok takarják, fedik a talajt.

Időjárás: ideális körülmények között telelnek az őszi vetések

2019. január 23. 09:15

A hőmérséklet a múlt hetinél kissé alacsonyabban alakul, de nagyobb területre kiterjedő -10 fok alatti, komoly fagyokra nem kell számítani.

Számoljon le a szármaradványokkal!

2018. február 23. 08:40

A kultúrnövények termesztése során a termés mellett jelentős mennyiségű gyökér- és szármaradvány is keletkezik.

Talaj, klíma, agrotechnika

2018. november 28. 04:36

A szántóföldi növénytermesztést hatalmas változások jellemezték az elmúlt évtizedekben. Új fajták, hibridek jelentek meg, a vetőmag-előállítás minőségi színvonalon valósul meg hazánkban. Ugyancsak hatalmas változások következtek be az agrotechnikai elemekben is. A szántóföldi növénytermesztés biológiai alapjainak és agrotechnikai elemeinek forradalmi változása mellett az ökológiai feltételek azok, amelyek standardok maradtak, ill. azok csak korlátozott mértékben befolyásolhatók.