Mi hámozgatja a kukorica leveleit?

Agrofórum Online

Kérem válaszukat arra vonatkozóan, hogy mi károsítja a kukorica leveleit fehér sávokat rágva rajtuk?

Aki válaszol:
Dr. Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

A küldött képen a kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) imágók szabálytalan alakú hámozgatását láthatjuk a kukoricaleveleken. Az erősen károsított levél idővel akár pergamenszerűvé is válhat. Táplálkozás szempontjából legjobban a pollent kedvelik, de a bibén egyaránt rághatnak, mely rágás által a megtermékenyülés nem megy végbe tökéletesen, így ez hiányos szemképződéshez vezethet a kukoricacsöveken.

Az imágók legnagyobb számban július közepén jönnek a felszínre és kb. másfél hónapig élnek. Ekkor repülve keresik fel az újabb kukoricaállományokat. A kifejlett egyedek szemmel is láthatók, átlagos hosszuk 7,5 mm, alapszíne halvány zöldessárga, szárnyfedőik oldalán pedig fekete csíkok láthatók. Augusztusban kezdik meg tojásrakásukat. A fő kártevői azonban a lárvák, melyek a kukorica gyökerén fejlődnek csak ki zavartalanul.

Kukoricabogár kártétele

A lárvák zöme június–júliusban található a kukorica gyökérzónájában. A kis lárvák májusban bújnak elő és kezdetben a kukorica hajszálgyökereivel táplálkoznak, később a gyökér bélszövetébe rágják be magukat és itt járatokat készítenek. Gyakran a kukorica támasztógyökerein is táplálkoznak, ezáltal a károsított növények hajlamosak a megdőlésre, így a növény föld feletti része „libanyak” alakot vesz fel. A lárvák gyökérnyaki rágásainak helyén növényi kórokozók telepedhetnek meg. Egy-egy gyökéren, ha már 5-8 lárva fordul elő, súlyos kártételt okozhat az állományban.

A védekezés alapját a megelőzés képezi. Legjobban akkor tudunk ellenünk védekezni, ha a tojásrakásához kedvező helyeit csökkentjük, vagyis az elpusztult növényeket is mihamarabb megsemmisítjük vagy bomlását talajba dolgozással elősegítjük. A késő őszi és téli tartósan alacsony hőmérséklet (-15 °C) a tojások nagy részének pusztulását idézi elő. Az enyhe tél kedvező az áttelelő tojások túlélése szempontjából, a csapadékos tavasz pedig a lárvák fejlődését segíti elő. Agrotechnikai úton legeredményesebb a vetésforgós védekezés, vagyis az, ha fertőzött területen legalább 3-4 évig nem termesztenek kukoricát.

Tartamkísérletek – eredmények és lehetőségek

2019. január 5. 16:46

A tartamkísérleteket bemutató cikk második részéből többek között megtudhatjuk azt is, hogy a megfelelő tápanyagellátás jelentősen befolyásolja a szántóföldi növények vízhasznosítását. A tartamkísérleti eredmények felhasználásával növényi modellek (extenzív, mérsékelt, átlagos, intenzív) alakíthatók ki, melyek összehasonlítását mutatja be a Szerző búzánál és kukoricánál.

Fókuszban a genotípus – fajta/hibridspecifikus agrotechnika alapelvei a búzánál és repcénél

2019. március 15. 08:57

A genotípus helyes vagy helytelen megválasztása egy adott növény esetében már „starthelyzetben” eldöntheti a növény termesztésének hatékonyságát, jövedelmezőségét. A genotípust egyszerre kell adaptálnunk az ökológiai feltételekhez (időjárás, talaj), valamint az agrotechnikai elemekhez (előveteménytől a trágyázáson, növényvédelmen át a betakarításig).

Veszélyes kártevők: a talajlakók

2019. szeptember 4. 04:36

A polifág talajlakók ellen a leghatékonyabb megoldás a kémiai védekezés. Természetesen ebben az esetben a védekezés elsősorban a lárvák ellen irányulhat.

A napraforgó-termesztés kritikus elemei

2018. december 27. 05:33

Minden termesztett növényünknél – így a napraforgónál is – vannak a technológiának olyan kritikus elemei, amelyek termésmennyiségre és olajtartalomra gyakorolt hatásai sokkal erőteljesebben, hatványozottan jelentkeznek.