A gubacsok létrejötte a még fejlődésben lévő növényi részeken, vagyis rügyeken, gyökereken, fiatal hajtásokon, vagy virágokon történik, hiszen ide szúrják tojásaikat a gubacsdarazsak tojócsövük segítségével.
Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos
Kedves Kérdező!
A képeken a tölgyfán károsító suskagubacsdarázs (Andricus guercuscalicis) kártétele látható. A gubacsdarazsak (Cynipidae) minden fajának meg van a saját gazdanövénye, melyen gubacsát létrehozza. A leggyakrabban a tölgyfán találkozni jelenlétükkel, hiszen kb. 90%-uk tölgyfákon él, még egyes fajok a csertölgyet, addig mások a kocsányos, kocsánytalan tölgy fáit kedvelik és azokon fordulnak elő. Kedvelt tápnövényeik közé még a juhar, galagonya, rózsa és a szamóca tartoznak. Legtöbbjüknek évente 2 nemzedéke van, míg a tavaszi nemzedékükben hímek és nőstények is, addig nyári/őszi nemzedékükben csak nőstény egyedek fordulnak elő.
A két nemzedék által okozott gubacsok többnyire nem is hasonlítanak egymásra, jellemzően azonban zöldes, vagy pirosas színűek és gömbölyded alakúak, melyek később megbarnulnak és elfásodnak. A gubacsok létrejötte a még fejlődésben lévő növényi részeken, vagyis rügyeken, gyökereken, fiatal hajtásokon, vagy virágokon történik, hiszen ide szúrják tojásaikat a gubacsdarazsak tojócsövük segítségével.
A gubacs a kártevő számára un. fészekként szolgál, melyben lárváik fejlődése történik. A növény védekezésként egy sejtszaporulatot hoz létre a pete körül, a gubacs pedig megfelelő körülményeket biztosít a rovar számára a fejlődéshez. A képződmények felszíne sok esetben ragadós, tüskés, gömb formájú és teljes mértékben zárt, nyílás nélküli, ezzel adva biztonságot a lárváknak. A védelem így nem csak az időjárás viszontagságaival, hanem más élőlényekkel szemben is adott. A képződményt kettévágva látható, hogy vastaghéjú, belsejében apró kamra található.
Vannak gubacsok, melyekben csak egy-egy kamra található, de vannak olyanok is melyek nem csak egy kamrát tartalmaznak, tehát bennük több lárva is kifejlődik pl. rózsa gubacsdarázs (Diplolepis rosae). A lárvák, miután fejlődésüket befejezték, még a gubacs belsejében bebábozódnak, majd ott alakulnak imágóvá, vagyis az imágók feladata a szabadba jutás a beérett képződmények kirágása, a gubacsok elhagyása.
