Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus

Kedves Kérdező!

A leánder hajtásvégi, zsenge leveleit különösen kedvelik a takácsatkák. Ezek az apró, a láthatóság határán lévő 4 pár lábú (apró pókokhoz hasonló) vörös-barna színű állatok szívó kártevők, növényi nedvvel táplálkoznak. Szívogatásuk következtében a levélszövet színe megváltozik, szúrások helyén tűhegynyi világos pontok jelennek meg, melyek a levéllemez ezüstös elszíneződését okozzák. A levelek kissé deformálódnak, elkeskenyednek, főér mentén összehajlanak, végül elhalnak.

A takácsatkákra jellemző finom, pókhálóhoz hasonló szövedék is gyakran megjelenik a fertőzött leveleken. A károsodás a leveleknél addig látható, ameddig a levél le nem hullik, le nem cserélődik. Gyakran ez az időszak az egy évet is meghaladhatja. Az atkák a levelek hátoldalán élnek, ott szaporodnak fel, ott találhatók telepeik. Igen szapora állatok, évente több nemzedékük fejlődik ki. Kifejezetten a meleg, napos, száraz helyeket kedvelik, az kedvez felszaporodásuknak. Telelés után a szabadba kihelyezett növényeknél júniusban szokott felszaporodni, és júliustól alakul ki súlyos kártételük. Konténerben nevelt leándernél, különösen, ha délre néző teraszra, erkélyre helyezik el, fertőzésére számítani lehet.

A kártevő szél útján is terjed, szabadba helyezett növényen hamar megtelepedhetnek a takácsatkák, ezt követően egyedszámukat a környezeti tényezők befolyásolják. A levegő párásításával, a lombozat vízzel történő nedvesítésével – forró nyári időszakokban – lassíthatjuk az atkák gyorsuló szaporodását a lombozaton. Hasonló védő hatást érhetünk el a teraszon elhelyezett leánderek időszakos árnyékolásával.

Gyakori jelenség, hogy a teleltetésre elhelyezett leánderek csúcsi levélzetét tél végére a takácsatkák olyan mértékben károsítják, hogy azok elszáradnak, elhalnak. Ilyen esetben a vesszők, a károsodott részek visszavágása marad csak a megoldás. A teleltetés alatti kártételének megelőzésére bevált gyakorlat, hogy ősszel a betárolás előtt alapos permetezésben részesítik atkák és a másik gyakori kártevő, a pajzstetű ellen

Védekezés lehetőségei:

A zsenge, hajtásvégi leveleket érdemes gyakran megvizsgálni, kézi nagyító használata ajánlott. Az első takácsatka telepek megjelenésekor végzett atkaölő szeres permetezés a leghatékonyabb, nem szabad megvárni tömeges felszaporodását. Atkák ellen csak a speciális atkaölő szerek hatnak. Dísznövényeknél a hexitiazox hatóanyagú Nissorun 10 WP, a piridaben hatóanyagú Sanmite 10 SC, abamektin hatóanyagú Vertimec Pro és az etoxazol hatóanyagú Zoom 11 SC atkaölő szerek engedélyezettek. Permetezésnél a levélzet mindkét oldalát érje a permetlé, a hatás eléréséhez tapadás fokozó adalékanyag használata javasolt.