Szeretném megkérdezni, hogy miért fekete a dióbél, amikor a burok, a héj egészségesnek látszik? Arra lennék még kíváncsi, hogy fogyasztható-e? Szellős kamrában raschelzsákban felfüggesztve tároltam.
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
A dióbél elszíneződését, gyakran feketedését több tényező is okozhatja egyedül is és együtt is.
Ilyenek:
- A diót az érés, betakarítás után túl sokáig hagyták a földön, arról a zöld külső buroklevelét, a „héját” nem megfelelő időben, későn, nem megfelelő módon, hiányosan távolították el.
- Dió baktériumos betegsége fertőzte meg.
- Rovarfertőzést (almamoly) követően lép fel a bél elfeketedése.
- Belső gombafertőzés okozza.
Túlzott, fokozott oxidációnak tulajdonítják a kifejlett diónál a dióbelet határoló, vékony hártyájának elfeketedését. Ez úgy is kialakulhat, hogy csak a hártya színesedik el, a dióbélre nem terjed át a változás.
A dió jelentős baktériumos betegsége (Xanthomonas arboricola pv. juglandis) a diófa minden zöld részét megtámadja, tavasztól őszig jelen van és fertőz. Így a leveleket, hajtásokat és a diótermés zöld buroklevelét is. A növekedésben lévő dióterméseket is. A még puha csonthájon, annak ízesülésénél a baktérium behatol a terméskezdeménybe, és fejlődésnek induló diószemekben felszaporodik. A fertőzött dióbél a sárgástól a fekete színig minden árnyalatot felvehet, a bél feketedése nedves, folyós, aszályos időszakokban a fekete fertőzött dióbél összeaszalódik, elszárad, és lehet a fertőzött bél gumiszerű is. A fertőzött dió egészségre ártalmas, az elfeketedett dióbél étkezésre nem alkalmas.
A dió termését elterjedten fertőzik az almamoly (Cydia pomonella) lárvái. A szabad szemmel is jól látható, enyhén rózsaszínű almamolylárvák kifejlődésük alatt kirágják a dió magját, a felszabaduló üreges helyet ürülékükkel töltik ki. A rovarrágás nyomán fellépő magbél elfeketedés gyakori jelenség a diótermésben, az almamoly 2. és 3. nemzedéke okozza a fertőzést. Rovarölő szeres lombpermetezéssel eredményesen megelőzhető a kártétele.
Meleg nyári hetekben, ha a dió csonthéján sérülés (pl. almamoly rágás), vagy a szorosan egymáshoz tapadó két maghéj között hézag keletkezik, azon bekerülő gombaspórák dióbél penészesedést okozhatnak. A penészbevonat alatt a dióbél általában sötét színű, melyhez kellemetlen szag is párosulhat. A gombatelep színe a kórokozó fajától függően változó, kékeszöld vagy szürke, fekete a leggyakoribb.
Mi a teendője az elszínesedett diókkal?
- Válogassa át a héjas diót, és csak a kívül egészségesnek látszó, ép héjú diót tárolja hűvös, szellős helyen! Ezt mintaszerűen végezte leírása szerint.
- Ha saját dióterméséről van szó, érdemes végiggondolni, hogy a dió mennyi ideig maradt a zöld buroklevelében a fa alatt lehullva. Ha több hétig, akkor érdemes mielőbb gyorsan megtörni és megtisztítani a dióbelet alaposan átválogatva azt. A fekete hártyával borított vagy fekete bélű szemeket válogassa ki, azokat étkezésre ne használja fel!
- Sokan úgy vélik, hogy zöld héjban található tanninok és juglon a napfény hatására oxidálódnak, és az okozza a mag, maghéj megbarnulását. Ezt a folyamatot a magas hőmérséklet és a párás levegő serkenti. Megelőzésére javasolt a tisztított dióbelet sötét, szellős, hűvös helyen tárolni. Amennyiben a dióbél vékony hártyája barna színű, és alatta a dióbél fehér színű, kemény, nem színesedett meg, ez esetben a dióbél fogyasztható. A barna hártyaszínt sokan nem preferálják, a világos, sárga dió kedvelt a piacon, bár beltartalmi értékük nem különbözik.
Kiemelt kép: a kérdező felvétele
