Fiatal szilvafám levelei fonák irányba pöndörödnek, de levéltetűt nem láttam rajta. Szeretném tudni, milyen betegségben szenved a fa, és mit tehetek érte?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
A küldött képekre és a rövid leírására tudok hagyatkozni, azok alapján próbálom megfejteni a rejtvényt. Alaposan átnéztem minden egyes felvételt, kinagyítottam azokat, hogy a levelekről készült képeken a részletek is láthatóvá váljanak. Túl távoli fényképek készültek, olyanok, amiken a levelek hátoldala közelről, vizsgálható távolságban lennének megnézhetők, nem adottak.
Ismerve a szilvafák betegségeit, kártevőit, azok okozta elváltozásokat, tüneteket, elsősorban a szilva levéltetű kártétele okoz a képeken látható deformációt. Erre a képek tüzetes „átbogarászása közben” bizonyságot is találtam, megláttam a levéltetvek elhalt bőrét a levelek hátoldalán.
A szilvafákon több féle levéltetűfaj is él, vannak hamvas, szürke színűek, előfordulhatnak sárga testűek is, és a leginkább szembeötlők a fekete testű fajok. Leggyakoribb hamvas szilva levéltetvek (Hyalopterus pruni) egyedei színük miatt beleolvadnak a levelek színébe, csak alapos vizsgálattal vehetők észre, különösen a fiatal, még igen apró lárva alakjai. Viszont a leveleken a kártétel, a deformáció, ahogy a levéltetű szívogatás érte, megindul.
A levéltetvek megjelenése már a szilvafák igen korai leveles állapotukban megtörténik, és minden évben ismétlődik, figyelni kell ottlétüket, és fel kell készülni ellenük a védelemre! A levéltetvek hatása sokrétű. Szívogatásukkal gyengítik a fákat, csökkentik a hasznos asszimiláló levélfelületet, ennek révén a termés mennyiségét is. Súlyos fertőzés esetén redukálják a következő évi rügydifferenciálódást, ezzel a következő év termését is kedvezőtlenül befolyásolják. Levéltetvek édes mézharmatot ürítenek, ami vonzza a méheket, darazsakat. Lényeges káros hatást fejtenek ki: terjesztik a szilvafákon súlyos betegségeket kiváltó vírusokat, úgynevezett vírusvektorok. Mivel a vírusbetegségek nem gyógyíthatók, a levéltetvek ellen elsősorban e miatt indokolt a védekezés.
Vírusok fertőzésének megelőzéséhez a kémiai védekezés csak akkor hatékony, ha a fertőzés kezdetén, a levéltetűtelepek, -kolóniák megjelenésekor, azaz a felszaporodásukat megelőzően kezeljük a növényeket. Ilyen állapotában a levelek még nem sodródnak össze, ezért még az érintő (kontakt) hatású szerek is hatnak a puhatestű tetvekre. Káliszappan, narancsolaj, könnyű növényi olajok is – korai alkalmazással – eredményre vezetnek. A hagyományos rovarölő szerek közül a deltametrin, cipermetrin hatóanyagúak, a felszívódó hatásúak közül a Teppeki, Pirimor, Neemazal váltak be.
Fennállhat a lehetősége a szilva levélatka (Vasates fockeui) jelenlétének is. Ez a szabad szemmel nem látható atkaféle fertőzött facsemetékkel kerül a kertbe, a rügypikkelyek alatt telel. Az éppen kihajtó leveleken torzulásokat, fonáki oldalra irányuló sodródást, a levelek törékennyé válását, alkalmilag a levelek elszíneződését is okozhatják. A hajtások növekedése lelassul, leáll. A levélatka és a levéltetvek kárképe igen hasonló, elsősorban a kártevő jelenléte alapján tudja megkülönböztetni. A levélatkák parányi méretűek, szabad szemmel nem láthatók. Atkaölő szerekkel lehet ellenük védekezni, télen kéntartalmú lemosó permetezés, kihajtás után szintén a kén hatóanyagú szerek és a speciális atkaölő szerek alkalmazhatók.
Javaslom, hogy újra vizsgálja meg a fertőzött, torzult leveleket, és a tanácsadásban tapasztalt tünetek alapján válasszon kezelésre a javasolt szerekből!
Kiemelt kép: Pixabay
