Címke: Levéltetű

A növények fejlődésével párhuzamosan az őszi káposztarepcében, az árpában és a búzában egyaránt erős levéltetű-fertőzés kialakulásának lehetünk szemtanúi.

Az eddigi kerti munkák szomorú tapasztalata, hogy rengeteg a telelésre elvermelő csupaszcsiga, azok közül is a spanyol csiga.

Gyümölcsfélékből jószerével már csak az alma egy része, a birs és a naspolya várja a szüretet.

A korábban kikelt álhernyókkal együtt igen nagy fertőzési nyomás nehezedik a repcére, amit csak folyamatos védekezéssel lehet feloldani.

A repce állományokon folyamatosan kelnek a fiatal repcedarázs álhernyók, hiszen a darazsak már a növények kelése óta repkednek a táblák fölött, várva az első növényekre.

Elemi szükséglet lett volna az árvakelések korábbi felszámolása a fertőzési lánc megszakítása érdekében. Ha ez elmaradt, számolni kell a korai fertőzés veszélyével, és fel kell készülni a többszöri védekezésre.

Kártevők közül a vetésfehérítő bogarak már bábozódnak, egyre több a gabonaszipoly a kalászokon, de gyakori a gabonapoloska is.

A moníliás fertőzés mellett intenzíven rajzik a cseresznyelégy, ami még képes a zsendülésben levő gyümölcsöket megfertőzni, valamint megjelentek az első levéltetű kolóniák a cseresznye és meggyfák hajtásvégein.

A meleg idő előcsalogatta a gabonaszipolyokat. Jelenlétük idáig nem volt feltűnő, de a kifejlődött kalászokon már jól megfigyelhetők.

Az elmúlt években Európa számos országában a termelők számára komoly fejtörést okozott a repceállományokban megjelenő levéltetű kártétele. A levéltetvek mint vektorok az ősz folyamán más keresztesvirágú növényfajról is hozhatják a tarlórépa sárgaságvírusát, illetve segíthetik a vírus továbbterjedését az állományon belül.