Miért sárgulnak és barnulnak a fiatal szivarfa levelei?

Miért sárgulnak és barnulnak a fiatal szivarfa levelei?

Agrofórum Online

Fiatal szivarfám levelei, amint az a csatolt képen is látható, erősen sárgulnak, a levelek szélei barnulnak is. Hogyan menthetem meg?

Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus

Kedves Kérdező!

A képen egy gömb koronájú szivarfa (Catalpa bignonioides ‘Nana’) látható. Tudni érdemes a gömb szivarfáról, hogy viszonylag alacsonyan marad a koronája, nem nő magasra, 3-5 méter szélességűre terebélyesedik. Metszés nélkül is megtartja gömb, lapított gömb alakú koronaformáját. A törzsére 2-2,5 méter magasan oltják koronáját, a törzsről előtörő oldalhajtásokat megjelenésük után folyamatosan el kell távolítani. Tápanyagban gazdag, meleg, napos helyet szereti, száraz időjárásnál rendszeres vízpótlást igényel. Talajban nem nagyon válogat, egyedül a nagyon kötött talajt nem kedveli.

A fa alanya, azaz a törzse normál növekedésű szivarfa, melyre egy törpe, bokros növekedésű szivarfafajtát oltanak, annak levelei nagyok, szép zöldek, és hajtásai általában nem fejlesztenek virágot. Emiatt nőnek lassan és korlátozottan a ráoltott korona hajtásai, és marad a fakorona mérete közel állandó.

Sárgul a szivarfa lombja

A képen látható korona levelei tápanyaghiányt mutatnak, valószínűleg vas-, magnézium- és káliumhiánya is van a fának. Bár ültetéskor feltöltötte marhatrágyával az ültetési gödröt, azóta nem kapott tápanyagot leírása szerint. A rendszeres, alkalmankénti 30-40 literes öntözővíz segítette a fa begyökeresedését, de kimosta a talajból a tápanyagot. Semmiképpen sem egyes tápelemek pótlása a cél, hanem összetett, komplex, sok tápelemet tartalmazó műtrágyával lássa el a fa talaját. Olyan készítmény megfelelő, aminek a nitrogén (N), foszfor (P) és kálium (K) tartalma közel azonos, tehát egyensúlyban vannak, és mellettük a mikroelemek mennyisége is magas. Trágyázásra a levelek lehullása után kerüljön sor, előbb ne, hagyni kell a fa hajtásainak beérését, megfásodását, ami a faggyal szembeni ellenállóságuk alapja. Későbbiekben minden évben tél végén töltse fel a gyökerek körüli talajtömeget tápanyaggal. Természetesen szerves trágya is megfelelő erre a célra beásva a gyökérzethez.

Jelen állapotban lombpermetezéssel nem javaslok tápanyagot kijuttatni, már olyan állapotban vannak a levelek, hogy nem képesek azt felszívni. Csak a zöld színű, klorofillt tartalmazó levelek alkalmasak a tápanyagok felszívására és hasznosítására. Viszont jövő évtől, amint kifejlődnek az új levelei, 2 hetente Wuxal szuper folyékony műtrágya 0,3-0,4%-os oldatával javaslom a fa lombpermetezését május és augusztus vége között.

A levélszéli elhaláshoz az erős UV-sugárzás is hozzájárulhatott. Azok a levelek, melyek színanyagai lecsökkentek, színük sárga vagy fehéres, fokozottan érzékenyek a nap égető hatásával szemben.

Növénytáplálás digitális alapokon?

2021. január 13. 09:08

A tápanyag-utánpótlás - különösen a komplex (NPK) műtrágyák szempontjából - nem korlátozódik egyetlen termelési évre. Ráadásul az egyes parcellákon, és a gazdaság egész területén is sokféle növény szerepel a vetésforgóban. Ezen növények tápanyagigénye nagyban különbözik, különösen a K és P esetében azonban több éven át lehet utánpótlást tervezni, hiszen a talaj pufferkapacitása és tápanyag szolgáltató képessége ezen elemek tekintetében számításba vehető.

Miről ismerhető fel a jó minőségű műtrágya?

2021. november 23. 10:31

A modern röpítő tárcsás műtrágyaszórók a másodperc egytized része alatt gyorsítják fel a szemcséket 150 km/h sebességre. Ilyenkor a műtrágya szemcséket rendkívül nagy mechanikai erőhatás éri. Azon műtrágyák, melyek nem képesek ezt az extrém behatást kibírni, kedvezőtlenül befolyásolhatják a termés mennyiségét és minőségét. A műtrágyák fizikai tulajdonságai ugyanis nagymértékben befolyásolják a szórhatóságot és szórásképet. Kerek, sima, kemény és nehéz szemcsék – ezek azok a tulajdonságok, melyek szükségesek az optimális kijuttatáshoz.

Kukorica – Megéri-e műtrágyázni?

2018. december 11. 05:34

Kísérleteinkben vizsgáltuk a karbamid és a MAS (mészammon-salétrom) közötti különbséget is azonos (120N és 160N) nitrogénszint mellett, és eredményeink szerint egyértelműen a MAS használata bizonyult kedvezőbbnek.

Élet a nitrogénbomba után

2021. október 14. 11:34

A közelmúltban a műtrágyapiacon bekövetkezett atomrobbanás mértékű eseményeket követően – úgy gondolom, hogy – a komfortos 50 ezer Ft/t-ás áraknak hosszú időre búcsút inthetünk.