Van egy selyemfenyőfa a szomszédban, és a törzsén sárga, kiemelkedő furcsa „valamik” nőttek a napokban. A küldött kép alapján meg lehet állapítani, hogy mi okozza, milyen betegség?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
Egy nem gyakori, a selyemfenyő rozsdagomba betegségének tüneteit mutató képet küldött számunkra. A selyemfenyő, más néven simafenyő (Pinus strobus) magas, dekoratív koronát fejlesztő, hosszú tűlevelekkel rendelkező fenyőfaj, levelei selymesek, hamvasak, és ötös csoportokban képződnek.
A fenyőrozsda a selyemfenyőn kívül annak rokon fajait, pl. a cirbolyafenyőt (Pinus cembra), a kolumbiai selyemfenyőt (Pinus monticola), a cukorfenyőt (Pinus lambertiana), a fehértörzsű fenyőt (Pinus albicaulis), a hajlékony ágú fenyőt (Pinus flexilis), a délnyugati fehérfenyőt (Pinus strobiformis) is fertőzi.
A rozsdagombákra sajátságos fejlődésmenet jellemző, több, 5 spóraformájuk is kifejlődhet, de kevesebb is, és a különböző spóraformák 2 növényfajon alakulhatnak ki, azaz gazdanövényt váltanak fejlődésük során.
A selyemfenyő rozsdagomba (Cronartium ribicola) neve is jelzi, hogy ennek a kórokozónak a selymefenyőn kívül a ribiszkefélék, elsősorban a feketeribiszke, is gazdanövényei. A gomba életciklusa e két növény jelenlétéhez kötött.
A selyemfenyőn okozott tünetei a következők: sárga vagy piros foltok a tűleveleken, ágakon, törzsön tavasszal fehér vagy sárga színű hólyagok, zacskószerű, puha, kiemelkedő képletek, melyek hamar beszáradnak. A gombafertőzés hatására az ágak megvastagodnak, elhalnak, elpusztulnak. Selyemfenyőnél a fiatal, rendszeresen öntözött fák esetében, ahol a párás, nedves körülmények gyakoriak és hosszantartóak, szokott erős fertőzést okozni. Ugyancsak a csapadékos, esős időjárás kedvez a gomba terjedésének, fertőzésének.
Selyemfenyő után telepedik meg a ribiszkék levelein a gomba, és hozza létre szegletes levélfoltosságát azok színén, míg a levelek fonákán sárga por alakú elporzó uredospórák, azután rozsdabarna vékony kiemelkedő gombaszálak (teleutocsapok) fejlődnek. A tünetes levelek leszáradnak, lehullanak. A levélvesztés visszaveti a növény hajtásának megerősödését, gyengíti a töveket.
Megfigyelések szerint a feketeribiszkefajták eltérő módon fogékonyak a betegségre, lényeges különbség tapasztalható.
A gomba spórái levegőben légáramlással terjednek, a tavaszi spórák több hónapig is fertőzőképesek maradnak. A nyári uredospórák viszonylag hosszú ideig jelen vannak, mivel több spóragenerációjuk fejlődik egymást követően. A gomba 0 jelzésű spóraformája fertőzi a selyemfenyőt a ribizli levelekről télen, a gomba fáról fára nem terjed.
Védekezés:
- Fokozottan nedves, párás, szellőzésmentes körülményeket meg kell szüntetni a növények körül.
- Öntözést ritkán, és nagy vízadaggal, áztatásszerűen folytatva csökkenthető a növények környezetének tartós nedvesen tartása.
- Fiatal selyemfenyők esetében a fertőzött ágak, mint fertőzési gócok lemetszése is segíthet.
- Ribiszkeleveleken megjelenő rozsdatünetek esetén Amistar, Signum, Switch csökkenti a fertőzés terjedését, a beteg leveleket javasolt megsemmisíteni.
- A rozsdagombára érzékeny fajták telepítésének kerülése is lényeges.
Kiemelt kép: a kérdező felvétele
