Aki válaszol:
Dr. Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

A vértetű az almafák egyik jelentős kártevője, mely ellen életmódja miatt meglehetősen nehéz és összetett feladat a hatékony védekezés. Jelenlétüket sajnos már leggyakrabban, feltűnő vattaszerű képletei árulják el az almafa különböző fás részein. A vértetvek szívogatásukkal gyengítik fáinkat, mely által duzzanatok, torzulások, rákos sebek kialakulását okozzák. Nemcsak a fák föld feletti részein, hanem a gyökéren egyaránt kialakulhatnak a tünetek táplálkozásuk hatására.

A kártevők a vattaszerű képződményekben, illetve a fák gyökerén, gyökérnyaki részén is képesek áttelelni, így még a nagyon hideg időjárást is minden esetben átvészelik bizonyos százalékban. A fák föld feletti részein telelelők ellen jó hatékonysággal alkalmazhatók a nyugalmi időszak kezdetén és végén végzett lemosó kezelések. Az így használt olajos lemosás viszont a talajba behúzódó alakok ellen nem tud védelmet nyújtani. Ellenük már csak akkor tudunk védekezni, ha tavasszal előbújnak, megkezdik táplálkozásukat, így a föld feletti részekre vándorolnak.

A védekezés nemcsak a kémiai kezelés helyes időben történő elvégzésén alapul, hanem a megelőzésen is. A vértetvek felszaporodásának segítségére van a fa belsejében uralkodó magas páratartalom, melyet szellős korona kialakításával, helyes metszéssel tudunk meggátolni. Az árnyékos részeken, illetve a vízhajtásokon való megtelepedésüknek is kiemelt szerepe van, melyet ugyancsak kellő metszés elvégzésével tudunk korlátozni. Emellett a tápanyagok megfelelő mennyiségben történő utánpótlásával is akadályozható jelenlétük, mely közül a nitrogén túladagolásának elkerülése a legfontosabb szempont. A kémiai védekezéssel, tavasszal, akkor lehetünk sikeresek, ha a vértetvek testét viaszváladék még nem borítja, ekkor pl. Pirimor 50 WG felhasználható gyérítésükre.

Az almafa ültetése előtt állóknak jó lehetőség lehet a fajták, valamint az alanyok megválasztása egyaránt, hiszen ezek vértetűvel való fogékonysága eltérő. Az MM alanyok nagyobb része rezisztens, toleráns a kártevővel szemben, viszont az M9 és M26 alanyok kifejezetten fogékonynak számítanak.