A talaj tápanyag-utánpótlásának legfontosabb időszaka az ősz, kijuttatásuk szerves és szervetlen műtrágyák formájában is történhet.
Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos
Kedves Érdeklődő!
A talaj tápanyag-utánpótlásának legfontosabb időszaka az ősz, kijuttatásuk szerves és szervetlen műtrágyák formájában is történhet. A friss istállótrágya kerti felhasználásra azonnal nem alkalmas, azt halomba összerakva néhány hónapig érlelni szükséges. Az istállótrágyát lehetőleg ősszel juttassuk ki és talajába beásását, forgatását is végezzük el. A szerves anyagnak így van ideje tavaszig elbomlani, a tápanyagok pedig a növények gyökerei számára felvehetővé válnak. Kötött talajon legalább 3 évente, homoktalajon pedig 2 évenként célszerű istállótrágyázni. Az istállótrágya helyett használhatjuk a kertünkből származó, megfelelően beérlelt komposztot, vagy dúsított tőzeget is. A szerves anyagok tartalmazzák a növények számára szükséges nitrogént, foszfort és káliumot, valamint a mikroelemeket is. Ezek az anyagok a talaj tápanyag-gazdálkodása mellett a víz- levegő- és hő-gazdálkodását is javítják. Továbbá a talaj szerkezetét, porozitását és művelhetőségét is pozitívan befolyásolják.
A kálium- és a foszfortartalmú műtrágyákat lassú oldódásuk miatt ősszel szükséges kiszórni, hogy feloldódva tavaszig eljussanak a talaj gyökereket tartalmazó rétegébe. Kötöttebb talajokon, a gyorsabb oldódásuk érdekében talajba dolgozásukkal (15-30 cm mélységben) a folyamat tovább gyorsítható. A foszfor a növény szinte minden anyagcsere folyamatában rész vesz, ezért a fotoszintézisben, a légzésben és az alapvető biológiai szintézisfolyamatokban is nélkülözhetetlen. A kálium nagymértékben javítja a növények a vízfelhasználási hatékonyságát. Szerepe van a növények párologtatásában, légzésében és fokozza a gyökerek aktív vízfelvételét. A nitrogéntartalmú műtrágyák többsége gyorsan és könnyen oldódik, ezért ezeket tavasszal jutassuk ki. Ősszel csak annyit érdemes kiszórni, amennyi a talajba került lombozat elbontásához szükséges. Mivel a nitrogén könnyen mozog a talajban, elég a talajfelszínre tavasszal kijuttatni, esetleg sekélyen bedolgozni. A nitrogén a növények hajtásnövekedésében és termésképzésében nélkülözhetetlen, tehát a korai fejlődés és vegetatív növekedés szakaszában legnagyobb belőle az igény.
