Az almafáimon atkaszerű kártevőket figyeltem meg. Milyen atkák károsítására számíthatunk almafák esetén?
Aki válaszol:
Dr. Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos
Kedves Kérdező!
Az almafákon több atkafaj jelenléte is előfordulhat, melyek közül a kétfoltos takácsatka a leginkább elterjedt faj. A kétfoltos takácsatka egy polifág, sok gazdanövénnyel rendelkező, ezáltal gyakran előforduló kártevőnek számít a dísznövényeken, zöldségnövényeken és gyümölcsfákon egyaránt. Szívogatásának hatására a levelek színi oldalán kezdetben apró, halvány foltok jelennek meg, amelyek idővel, egyedszámuk növekedésével fokozatosan összeolvadnak, a levél egész felületére kiterjednek. A levélfoltok és a levéltorzulás mellett a fonáki oldalon az atka finom jellegzetes szövedéke figyelhető meg.
A kártétel a virágra és a termésre is kiterjedhet, amelyek színe ugyancsak sárgásbarna lesz, kisebb marad, deformálódik. Számuk viszonylag rövid idő alatt gyorsan emelkedhet, rendszerint a nyár közepén, vagy annak második felében éri el tetőpontját. A súlyosan károsodott fákon nem ritka, hogy a levelek idő előtt, már júliusban vagy augusztusban lehullnak, hiszen a levelek párologtatása fokozódik, klorofilltartalmuk pedig csökken. Az idő előtti lombhullás azonban kedvezőtlenül hat a termőrügyek differenciálódására, fokozza a vesszők és a rügyek fagyérzékenységét.
Ritka esetben a galagonya-takácsatka is előfordulhat az almafa levelein, mely a színi oldalon egy-két cm átmérőjű sárgásfehér folt formájában mutatkozik meg. A levél fonákán ebben az esetben is sűrű szövedék található, mely a károsított gyümölcsökön és tavasszal a fakadó rügyeken is megtalálható.
A piros gyümölcsfa-takácsatka is rendszeresen előfordulhat az almafákon, de az általa okozott kárkép esetében a takácsatkáétól eltérően hiányzik a szövedék. Az okozott szívásnyomok a levéllemezen az alma esetében először fehéresek, majd megbarnulók, elszórtan megjelenők. A fertőzés mértékének növekedésével párhuzamosan a levéllemez egységesen színeződik el. Kora tavaszi kártételük esetében a fejlődő levelek aprók maradnak, fonáki oldaluk felé kanalasodnak, idővel lehullnak.
A termesztésben kisebb jelentőségű kártevőnek számít az almatermésűek levélatkája, mely a levelek elbarnulását és méretbeli elmaradását okozza. Szívogatása nyomán a gyümölcsök felületének parásodásával a terméseken minőségi károk kialakulását idézi elő.
