Diófa levelein sok pici kiemelkedés nőtt, mintha kiütéses lenne. Néhol ezek a levelek vörös színűre változtak. Mi ez az új betegség?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
Bár úgy néz ki, mintha betegség lenne, valójában kártevő okozza. Nem új, régóta előfordul hazánkban, bár lehet, hogy korábban kevésbé volt gyakori, mint napjainkban.
A dió szemölcsös gubacsatka(Aceria tristriata, korábbi neveEriophyes tristriatus) parányi méretű, mikroszkóppal látható és határozható atkaféle, mely élete nagy részét védett helyen, gubacsban tölti. Tipikusan olyan kártevő, melynek jelenléte igen feltűnő, bár ennek ellenére nem szokott lényeges gazdasági kárt jelenteni.
Az 0,1-0,15 mm méretű keskeny, megnyúlt testű, 2 pár lábbal rendelkező, színtelen gubacsatkák szúró-szívó szájszervvel rendelkeznek, növényi nedv kiszívásával, szívogatásukkal gyengítik a diófákat, csökkentik az asszimiláló felületet, ezáltal a diótermés mennyiségét.
A diófa valamennyi zöld részét parazitálják, és azokon, a szívások nyomán, apró 1-2 mm-es méretű, kiemelkedő, apró pörsenésszerű dudorok fejlődnek. A daganatok kezdetben zöldek, ilyenkor kevésbé észlelhetők, gyakran vöröses színűek is lehetnek, ez esetben rendkívül feltűnők, figyelem felkeltők. A gubacsok a leveleken elszórva és erek mentén rendezetten is képződhetnek, fertőzhetik a levélnyeleket, és zöld hajtások szárát is. Ritkán még a zöld dió buroklevelét is megfertőzhetik, azokon kifejlődő gubacsok felszínesek, a dió csonthéja alá nem hatolnak, tehát a dióbél nem károsodik.
A gubacsatkák kifejlett alakban a rügypikkelyek között telelnek, és amint a dió levelei kihajtanak az atkák is aktivizálódnak, előbújnak, a leveleken szétszélednek, szétmásznak, majd új helyet keresve más leveleken letelepednek. Ettől kezdve már keveset mozognak, főleg helyhez kötötten élnek tovább. Évente több nemzedékük fejlődik, ilyenkor mozognak a leveleken, amit újabb tünetes területek jeleznek. A tavaszi időszak alatt, amíg a levelek felszínén vándorolnak, szél is segíti fáról fára terjedésüket. A fák kezdeti fertőzöttsége oltványoknál faiskolából is eredhet.
Védekezés szükségességének megítélése szakember és szemlélet függő.
- Oltványok ültetését követően, bizonyított fertőzés esetén célszerű a kis lombú fák atkaölő szeres permetezése, ami megelőzi a fiatal fa fertőzöttségének fennmaradását. Első két évben ez technikailag könnyen és kis vegyszerterheléssel megoldható.
- A diófák gombabetegségei és kártevői elleni téli lemosó permetezésnél a hozzáadott kén + olaj hatóanyag hatékony a diófákon áttelelő gubacsatkák ellen is.
- A tünetes, gubacsatkás hajtásokat észlelés után érdemes lemetszeni, eltávolítani. Mivel a fertőzött rügyből kifejlődő hajtás valamennyi levele fertőzött, tünetes lesz, a teljes hajtást célszerű kimetszeni, megsemmisíteni.
- Az esetek többségében a gubacsatkás levelek, hajtások bár sokkoló hatást váltanak ki, a fa pusztulását nem okozzák.
A diófákon előfordulhat még a dió nemezes gubacsatka (Aceria erinea, korábbi ismert neve Eriophyes erineus) is. Az okozott elváltozások néhány mm-es hólyagos foltok, melyek a levélből kiemelkednek, a hátoldalukat kezdetben fehéres, később elbarnuló szöszös bevonat borítja. Életmódjuk és a védekezés ellenük megegyezik a szemölcsös gubacsatkáéval, a két gubacsatka elleni védekezés azonos.
Kiemelt kép: Pixabay
Szereti az Agrofórum cikkeit? Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben!
