A fű szellőztetésekor gereblyézés alatt szinte az összes fű nagyon könnyen kijött a földből. Jobban megnéztük, gyökérzetük alig volt. Alatta rengeteg világos színű lárvát találtunk. Feltételezem, hogy azok rágták el a gyökereket. Korábban hasonlókat találtam eper tövek alatt is. Van-e valamilyen megoldás, amivel rendbe jöhet, vagy fel kell szedni az egész gyepet?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
A gyep gyökerét többféle rovar lárvái tudják, szokták rágni, amik a fű pusztulását okozzák. Mivel a talajban élnek – ha felszínesen is – nem láthatók, kártételük egy ideig rejtetten történik. Amikor már látszik a rágás hatása, a beavatkozás lehetősége általában elkésett.
A talajban élő károsító lárvák, amiket pajoroknak hívnak, meghatározása azok mérete, alakja, színe és lábaik megléte, alakja segítségével történik.
Gyakoriak a Diptera (Kétszárnyúak) rendjébe tartozó lószúnyogok a különböző Typula fajok lárváinak rágó kártétele. A kifejlett szúnyogok több cm nagyok, feltűnő méretűek, embert, állatot nem veszélyeztetik. Lárváik a talajban élnek, és növények gyökereinek rágásával okoznak érzékelhető kárt. A lárvák is több cm hosszúak, hengeres testűek, kemény, csupasz bőrszövettel fedettek, lábatlanok, színük szürkés vagy barna, kissé fényes, fejükön erős rágószervekkel.

Tömeges felszaporodásuk esetén négyzetméterenként több száz lárva is élhet. Kedvelik a nedves, öntözött gyepet. Kisebb gyepterület esetén bevált védekezési gyakorlat lószúnyog esetén a fertőzött terület 12-36 órás fekete fóliával végzett takarása. A fólia levétele után a lárvák a talaj felszínére kimásznak, ahol könnyen összegyűjthetők kézzel vagy baromfi segítségével. Kiváló madáreledel, a tyúkok is kedvelik.
Gyepekben a cserebogárpajorok rágási kártétele is gyakori. Többféle cserebogárlárva okozhatja élő növények nyaki részének rágását. A lárvák talajban élnek, több évig ott fejlődnek, károsításuk így évekig elhúzódik. Polifágok, és a bolygatás nélküli növényállományt kedvelik. A cserebogárcsimaszok több cm hosszú, világos, fehéres színű lárvák, kissé kifliformájú testtartás jellemző rájuk. 3 pár hosszú, jól fejlett barna lábbal és erős rágó szájszervvel rendelkeznek.

Védekezésre házikertben hatásosak a Steinernema carpocapsae parazita fonálféreg-hatóanyagú Nemastar, vagy a Larvanem nevű Heterorhabditis bacteriophora fonálféreg-tartalmú készítmények. A kezelt talajt nedvesen kell tartani, és több hét is szükséges lehet a hatás kifejtéséhez. Emberre, állatra nem mérgezők, nincsenek szermaradványaik.
Mindkét károsító lárvafaj ellen hatásos a talaj kezelése Beauveria bassiana rovarparazita gomba hatóanyagú Artis pro készítménnyel is.
A gyepállományt csak a felsorolt biopreparátumok alkalmazása nem veszélyezteti, azok közül javaslok választani. Jellemző rájuk, hogy csak nedvesen tartott talajban képesek ölő hatásukat kifejteni, az élő parazita szervezetek nedves talajban életképesek, ezért a talaj kiszáradását meg kell előzni. A parazita élőlények hatásuk kifejtéséhez minimálisan 15 °C-os hőmérsékletet igényelnek.
Talajfertőtlenítő rovarölő szerek is használhatók a károsító talajlakó lárvák ellen, pl. piretroid hatóanyagú Picador, Force vagy Basamid, alkalmazásuk elsősorban növénymentes talajban javasolt.
Kiemelt kép: Pixabay
Szereti az Agrofórum cikkeit? Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben!