Egy olyan kérdéssel fordulnék Önhöz hogy milyen kórokozó támadhatta meg a görögdinnye levelét? Tünetként a palánta levele fodrosodik, majd lekonyul és a végén elhal. A gyökéren is látni elváltozást. Válaszát előre is köszönöm.
Aki válaszol:
Dr. Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos
Kedves Kérdező!
Leírása alapján, a dinnyét valamely talajból fertőző kártevő vagy kórokozó támadhatta meg. Mivel nem tért ki arra, hogy a gyökéren milyen tünetek láthatók, felsorolnám a probléma esetleges okozóit. A kórokozók közül a dinnye gyökerén és a levelein is okoz tüneteket a fuzárium (Fusarium oxysporum f. sp. niveum), mely a palántákat és a fejlett növényeket egyaránt megfertőzheti. A beteg növények hervadnak, lankadnak, indái elhalnak, az edénynyalábok megbarnulnak, a szártőre és gyökérzetre pedig jellemző a rothadás.
A fertőzés forrása egyrészt a vetőmag, másrészt a talaj, melybe a fertőzött növényrészek által bekerülve a kórokozó akár 10 évig is megőrzi fertőzőképességét. Talajhőmérséklet szempontjából az optimális számára a 25-27 °C hőmérséklet. A betegség megelőzését szolgálja az ellenálló fajták termesztése, vagy ellenálló alanyra való oltás, valamint a gombaölővel csávázott vetőmag használata. Palántadőlés ellen alkalmazott gombaölő szeres permetezés vagy beöntözés a fuzáriumos hervadás ellen egyaránt hatékony.
A kártevők közül a gyökérgubacs-fonálférgek (Meloidogyne spp.) jelenlétét a gyökereken fejlődő gubacsok jelzik. A föld feletti részeken a növények a növekedésben visszamaradnak, lankadnak, levéllemezük pöndörödhet, valamint esetleg hajtásaik csavarodása is megfigyelhető. A nagymértékben károsodott növények leveleiket lehullatják, újonnan növő hajtásaik pedig csak kisebb leveleket fejlesztenek. Amennyiben a palántanevelésre használt közeg gubacs-fonálféregtől mentes, úgy a szabadföldi dinnyetermesztésnél kártétele nem várható.
A talajlakó kártevők cserebogarak, pattanóbogarak lárvái, a dinnyét is, mint nagy tenyészterületű lágyszárú növényt jelentősen károsíthatják. A károsított növények a növekedésben lemaradnak, hervadnak, súlyos kártétel esetén elpusztulnak. Az idős, már jól begyökeresedett növények kevésbé sínylik meg a gyökér részleges elvesztését. A talajlakó kártevők egyedsűrűségének megállapítására az adott kertrész talaját legalább néhány ásónyom mélységben kell felásnunk, és megnéznünk, vannak-e nagyméretű, kifli alakú, világos színű lárvák, vagy vékony testű, kemény kitinnel borított, sárgás-világosbarna színű drótférgek.
