Milyen kórokozó támadhatta meg a dinnye levelét?

Agrofórum Online

Egy olyan kérdéssel fordulnék Önhöz hogy milyen kórokozó támadhatta meg a görögdinnye levelét? Tünetként a palánta levele fodrosodik, majd lekonyul és a végén elhal. A gyökéren is látni elváltozást. Válaszát előre is köszönöm.

Aki válaszol:
Dr. Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

Leírása alapján, a dinnyét valamely talajból fertőző kártevő vagy kórokozó támadhatta meg. Mivel nem tért ki arra, hogy a gyökéren milyen tünetek láthatók, felsorolnám a probléma esetleges okozóit. A kórokozók közül a dinnye gyökerén és a levelein is okoz tüneteket a fuzárium (Fusarium oxysporum f. sp. niveum), mely a palántákat és a fejlett növényeket egyaránt megfertőzheti. A beteg növények hervadnak, lankadnak, indái elhalnak, az edénynyalábok megbarnulnak, a szártőre és gyökérzetre pedig jellemző a rothadás.

A fertőzés forrása egyrészt a vetőmag, másrészt a talaj, melybe a fertőzött növényrészek által bekerülve a kórokozó akár 10 évig is megőrzi fertőzőképességét. Talajhőmérséklet szempontjából az optimális számára a 25-27 °C hőmérséklet. A betegség megelőzését szolgálja az ellenálló fajták termesztése, vagy ellenálló alanyra való oltás, valamint a gombaölővel csávázott vetőmag használata. Palántadőlés ellen alkalmazott gombaölő szeres permetezés vagy beöntözés a fuzáriumos hervadás ellen egyaránt hatékony.

A kártevők közül a gyökérgubacs-fonálférgek (Meloidogyne spp.) jelenlétét a gyökereken fejlődő gubacsok jelzik. A föld feletti részeken a növények a növekedésben visszamaradnak, lankadnak, levéllemezük pöndörödhet, valamint esetleg hajtásaik csavarodása is megfigyelhető. A nagymértékben károsodott növények leveleiket lehullatják, újonnan növő hajtásaik pedig csak kisebb leveleket fejlesztenek. Amennyiben a palántanevelésre használt közeg gubacs-fonálféregtől mentes, úgy a szabadföldi dinnyetermesztésnél kártétele nem várható.

A talajlakó kártevők cserebogarak, pattanóbogarak lárvái, a dinnyét is, mint nagy tenyészterületű lágyszárú növényt jelentősen károsíthatják. A károsított növények a növekedésben lemaradnak, hervadnak, súlyos kártétel esetén elpusztulnak. Az idős, már jól begyökeresedett növények kevésbé sínylik meg a gyökér részleges elvesztését. A talajlakó kártevők egyedsűrűségének megállapítására az adott kertrész talaját legalább néhány ásónyom mélységben kell felásnunk, és megnéznünk, vannak-e nagyméretű, kifli alakú, világos színű lárvák, vagy vékony testű, kemény kitinnel borított, sárgás-világosbarna színű drótférgek.

A talajfertőtlenítésnek ismét növekszik a jelentősége

2024. április 10. 05:40

A szántóföldi növénytermesztésre meglehetősen sok veszély leselkedik a talajból. A talajból támadó ellenségek elleni küzdelem egyik lehetséges módja a talajfertőtlenítés, amely némileg megújult, „zöldebb” formában napjainkban ismét egyre növekvő jelentőségre tesz szert.

A szántóföldi kukorica talajlakó kártevőinek kezelése

2023. július 18. 14:10

A talajlakó kártevők komoly problémát jelenthetnek a kukoricatermesztés (szemes vagy silózott kukorica) során, különösen akkor, ha a növényt évről évre ugyanazon a területen termesztik.

Talajlakó kártevők elleni védekezés a neonikotinoidok és a szerves foszforsav-észterek kivonása után

2020. december 2. 11:08

Az elmúlt években egyre nagyobb gondot okoz a drótféreg kártétel. A tömeges fertőzések a szakemberek számára nem volt meglepő, előre lehetett számolni a kártétel növekedésével. A neonikotinoid hatóanyagok kivonásával ugyanez a drótféreg felszaporodás történt Nyugat-Európában is 2008 után. 2020-ban kivonák a szerves foszforsav-észter hatóanyagokat tartalmazó talajfertőtlenítőket is, így a lehetőségek egyre jobban szűkülnek.

Kentaur 5 G – a talajlakó kártevők ellen

2018. március 7. 14:20

Az elmúlt években tapasztalt erős drótféreg ‘invázió’ bizonyította, hogy a vetéssel egy menetben kijuttatott talajfertőtlenítő szer elhagyása kockázatot rejt magában