Mire figyelmeztetnek a szőlőmetszéskor látható tünetek?

Agrofórum Online

S. Soma: Érdemes-e a szőlő téli metszésekor alaposabban szemügyre venni a növényt? Vannak-e olyan árulkodó jelek, amelyek megkönnyíthetik vagy előkészíthetik a szőlő növényvédelmét?

Aki válaszol:
Dr. Mikulás József, címzetes főiskolai tanár, növényorvos, a mg.-i tudományok kandidátusa

Kedves Olvasó!

A szőlő metszésekor növényvédelmi szempontból több dologról árulkodnak a szőlő egy- vagy többéves eltávolított vagy a tőkén maradt részei. Ezeket célszerű megfigyelni és szükség esetén beavatkozni.

Szőlőlisztharmat okozta foltok a vesszőn

Talán a legszembetűnőbb kép a szőlővesszőn látható csillaghoz hasonló rajzolat, ami az előző évi szőlőlisztharmat gombaszálak szívásainak következménye. Ahol ilyen szőlővesszőt látunk, ott az előző évben lisztharmat fertőzés volt a tőkén, vagy az egész ültetvényben, de még ilyenkor sem mondhatjuk azt, hogy a metszést követő évben lisztharmat fertőzés lesz.  Ugyanis a lisztharmat nem szőlővesszőn, hanem a szőlő rügyekben telel át (az ilyen rügyekből fejlődik az úgynevezett zászlós hajtás, vagy az ivaros alakból (kleisztotecium) fertőz. Ha a rügyekben gombafonál alakban telel át a lisztharmat, szigorú télen a rüggyel együtt elpusztul a lisztharmat is, mert a lisztharmat legalább annyira érzékeny, mint a szőlő rügye.

Eddig a tél szinte nem nevezhető télnek, ezért a rügyek fakadása után nagy valószínűséggel az átlagnál több zászlós hajtással találkozhatunk. Általában gyakoribb az ivaros szaporítóképletekből gyakoribb a fertőzés. Az ivaros szaporítóképlet levelekkel lehullik a talajra, ahonnét elindulhat a fertőzés, de ezek a szaporítóképletek is ki vannak téve a természetes ellenség (gomba) pusztításának. Ezért, ha lisztharmatos vesszőt látunk, az azt jelenti, hogy az első permetezéskor megelőző jelleggel védekeznünk kell a szőlőlisztharmat ellen.

Eutípás rák okozta vesszőkárosodás

A szőlőlisztharmaton kívül több tünet is figyelmeztet arra, hogy növényvédelmi szempontból mi a teendők, többek között a korai tőkeelhalás tünetei is. Ez a betegség nemcsak a tárgyévben fertőzi, fertőzheti a szőlőtőkét, hanem a szőlő életét veszélyezteti. E betegség tünetétnek egy részével a metszéskor is találkozhatunk. A korai tőkelhalást okozó eutípás rák tünetét arról vesszük észre, hogy a metszlapon tipikus „V” alakú barna körcikk található. Metszéskor a beteg részt az egészségesig vissza kell vágni, gyakran fűrészelni, és sebkezelő anyaggal a metszlapot le kell zárni.

Talajmunkák gépesítési lehetőségei

2020. április 17. 08:15

Az utóbbi években egyre nagyobb szerepe van a talajerő gazdálkodásnak. A csökkenő csapadékmennyiség és a talaj tápanyagvesztesége igazi kihívás elé állítja a termelőket. Télen a szőlészeti munkák egyik legfontosabb lépése a talaj megfelelő előkészítése a következő szezonra.

Szőlő tápanyagellátás a hatékonyság jegyében

2022. április 20. 14:00

A növények igényének megfelelő okszerű tápanyagutánpótlás szerepe soha nem volt ilyen időszerű, mint napjainkban.

Tarra rágott bokrok: még rajzik a puszpángmoly

2018. szeptember 19. 10:15

Az elmúlt hét időjárását a csendes, nyugodt nyárvégi napok jellemezték. Eső nem hullott, így semmi sem zavarta a betakarítási és talaj előkészítési munkákat. Az alma és a körte szüretelése javában tart, a szőlőé pedig a finiséhez közelít.

D, mint Dubicz, M, mint Mátra

2022. február 23. 04:36

A Mátrai borvidék hazánk második legnagyobb bortermelő vidéke. Kevesen tudják, de többezer éves múltra tekinthet vissza. A XX. századig a szőlőművelés, borkészítés volt ezen a környéken a legfontosabb tevékenység, ám a II. világháborút követő időszakban úgy vélték a döntéshozók, hogy a legjobb, ami ezzel a vidékkel történhet az, ha ipari terület lesz. Mindez érthetően kevéssé kedvezett a borkultúrának. Mint ahogy az sem, hogy mind a Rákosi-, mind a Kádár-korszakban a Mátrai borvidéket az Egri borvidék részeként kezelték, és az itt termelt szőlő egri borként került forgalomba.