Érdeklődöm, hogy a kertbe telepített párakapu jó megoldás-e a juhar páraigényének fedezésére? Ha nem, akkor mit tanácsol? Illetve a vörös lombszín mikor érhető el? Savanyú talaj gondolom elengedhetetlen, napot illetően mire van szüksége: napos, félárnyékos, árnyékos helyre kerüljön? Mire kell még figyelni, hogy a juharfám levelei egészségesek és szép vörös színűek legyenek?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Érdeklődő!
Kérdésében a juharfa leveleinek színesedésére kérdezett, ezért gondolom, hogy vörös levelű japán juharfára gondolt. Közkedvelt fafaj, igen dekoratív megjelenésű, szoliterként, jó rálátással a kert dísze lehet.
A japán juharnak több faja és fajtája is ismert, és valamennyi forgalomban is van. Az alapfaj a japán juhar (Acer palmatum), és ennek számos fajtája is létezik. Van olyan, ami csak nyár végére vörösödik be, de elterjedtek a vörös alapszínűek is, amelyeknek egész évben pirosak a levelei, bár ezek színe is őszre még erősebb, mélyvörös színűre változik. Levelei 5 karéjosak, a karéjok mélysége fajtánként változó.
A szeldelt levelű japán juharfákra az elvékonyodott, sallangos, karcsú levélzet jellemző, ha ez a vörös alapszínnel párosul, akkor különleges megjelenést biztosít lombjának.
Jellemző rájuk, hogy alacsony, 2-4 méter magas fát vagy bokrot nevelnek, lassú növekedésűek, lombjuk laza, ernyő alakú. A piros levelűeknek virágaik is vörösek, de jelentéktelenek, aprók, terméseik is hasonló színűek. Laza, tápanyagban dús és nedves talajt igényelnek, amit rendszeres öntözéssel lehet kielégíteni. Kifejezetten mészkerülő növény, 6-6,5 pH értékű, enyhén savas talaj felel meg számára. Ha ez nem adott, a fa élete során rendszeresen savanyítani szükséges talaját. A napfény igényével kapcsolatban ellentétes tanácsokat lehet olvasni, teljes napot és fényárnyékot is javasolnak. Tapasztalatom szerint a félárnyékos körülmények felelnek meg neki. A teljes napos helyre ültetett egyedek között igen gyakori a levelek napégése, elszáradása, ami nem kifejezetten szép látvány egy díszfán, amellett a fa fejlődését is visszaveti. A napsugárzás fokozódott UV tartalma miatt csak a félárnyékos helyet javaslom számára, ahol 11-15 óra között nem éri közvetlen napsugárzás a leveleit.
Amennyiben félárnyékos helyre ülteti, ilyen környezetben a pára is tovább fennmarad. Párásítani öntözéssel is lehet, nyári nagy melegben 1-2 óránként bevizezve a lombját. Gyakorlatom során még párahiány miatt károsodott lombozatú japán juhart nem láttam, csak a tűző nap okozta napégéses tüneteket. Szerintem nem szükséges külön párásító berendezés telepítése. Amennyiben a fa füves területre lett ültetve, a fű napi öntözéséből eredendően a talaj párolgása elegendő párát biztosít számára.
Gondolom, hogy idei, nem régen telepített fáról van szó. Ilyen esetben – az ültetés évében és még az azt követő 1-2 évben – a fácska lombját érdemes árnyékolni a kritikus 11-16 óra közötti időszakban májustól augusztus végéig, amíg a begyökeresedés és a fácska megerősödése be nem fejeződik. A már megerősödött fa levelei ellenállóbbak.
Mivel a kis fának még kicsi a lombja és annak árnyékoló hatása, a törzs körül a talaj kitányérozását és annak takarását javaslom, mely segíti a víz megtartását. Első 2-3 évben a fagy ellen a talajtakarás is fontos, a japán juhar enyhe telekhez szokott növény.