Milyen igényei vannak a majoránnának? Mire ügyeljünk termesztése során?
Aki válaszol:
Dr. Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos
Kedves Kérdező!
A kerti majoránna (Origanum majorana) hazánkban egy egyéves, kb. 25-50 cm magasra megnövő szárral rendelkező, dúsan elágazó szárú növényfaj. Fiatal hajtásainak színe szürkészöld, míg idősebb szárrészei pedig pirosas-barnák, kapaszkodók. Levelei rövid nyélen ülnek, tojásdad alakúak, ép szélűek, szőrözöttek. Virágai aprók, fehérek, vagy zöldes rózsaszínek, a levelek hónaljában képződnek. Fűszerét a szárított leveles, virágos föld feletti hajtása adja, melyet morzsolva vagy őrölten hasznosítanak, annak szárrészétől megtisztítva.
Származásából adódóan hő- és fényigényes növényfaj, optimális körülmények között csírázásához is meleget, 18-20 fokot kívánnak magjai. Melegigényéből adódóan a kis növények érzékenyen reagálnak már a 10 fok alatti hőmérsékletre is, mely ugyanis növekedésük leállásához vezet. Sekélyen elhelyezkedő gyökérzete miatt vízigényes, évente legalább 600 mm víz szükséges megfelelő fejlődéséhez. Öntözést leginkább a csírázás idején, hajtásnövekedésének kezdetén, bimbós állapot előtt, valamint a levelek leszedése után igényel. Tápanyagigényes növényfaj, ezért lehetőleg előzetesen trágyával vagy komposzttal ellátott helyre kerüljön kertünkben.
A növény akár palántaneveléssel, valamint helyrevetéssel is szaporítható. A magok helyrevetésének ideje márciusban van, mélysége kb. 0,5 cm-re tehető. A magok kelési ideje hosszú, legalább három vagy négy hét múlva figyelhető csak meg csírázásuk. A palánták kiültetésének ideje május elejére, esetleg április végére tehető. A vegetációs időszakban a gyomok irtásáról, a sorközök lazításáról kell gondoskodni az öntözés mellett. A növényeken kártevők megjelenése nem jellemző. A kórokozók közül az alternáriás szár- levél- és termésfoltosság a leggyakoribb. Súlyos esetben akár az egész állomány pusztulását is okozhatja, főleg a bimbózás kezdetén, valamint a vágás utáni időszakban kell számítani megjelenésére. A betegség mértékének csökkentése az optimális növénysűrűség beállításával (legalább 40 cm-es sortávolság és 20 cm-es tőtávolság), valamint a sorok széliránnyal megegyező kialakításával érhető el. A majoránna föld feletti virágzó szárát egy tenyészidőszakban kétszer lehet betakarítani. A vágás után a növényi anyagot jól szellőző meleg helyen kell szárítani, majd pedig morzsolni.
