Több éve nevelt anyósnyelvnövényem beteg, kezd sárgulni az egész tő és kidőlés előtt áll. Nincs túlöntözve, szerintem. Mit tudok tenni vele?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
Az anyósnyelv nevű virág (Sansevieria) elterjedt, népszerű szobai növény, számos faja ismert. Jellemző mindegyik fajára, hogy könnyen tartható, mivel nem igényes, kevés gondozást igényel, részben ennek is tulajdonítható kedveltsége. Jellegzetes alakú, meredeken felfelé növő, keskeny, húsos levelei merőben eltérnek a többi szétterülő, laza lombot képező virágokétól. Zöld szín minden árnyalatában előforduló levelei gyakran fajtára jellemzően mintázottak, felületük viaszos, néha hamvas. Minden korosztály kedveli, a régi stílusú és a modern módon rendezett lakásokhoz egyaránt illő virág.
Elterjedtségét fokozta annak a véleménynek a nyilvánosságra kerülése, hogy az anyósnyelv tisztítja a szobai levegőt, ezért különösen ajánlják a hálószobai elhelyezésüket. Ezek az állítások részben téves adatokra hivatkoznak, de az anyósnyelv fókuszba kerülését nagyban segítették. Vizsgálatok szerint minden szobai növény kifejt levegőtisztító és oxigéntermelő hatást, bár különböző mértékben, ezért érdemes minél több és nagy lombot növesztő dísznövényt elhelyezni a lakásban, irodában. Nem felejtkezve meg a helyiség szellőztetéséről sem.

Az anyósnyelv elterjedését támogatja, hogy kevés ápolás, odafigyelés mellett is megél a lakásban.
- Fényigénye nem nagy, közvetlen napfényt nem, csak szűrt fényt igényel. Sokan a lakás fényszegény helyén tartják, ott is megél.
- 15-25 °C közötti, egyenletes hőmérsékletet kedveli. 10 °C alatti hűvösnél már károsodik a növény, ezt kerülni ajánlott.
- Laza, levegős talajt igényel.
- Nem vízigényes, talaja legyen nedves, de öntözések között hagyni kell földjét megszikkadni.

Legtöbb nevelési problémát a téli túlöntözés szokta okozni az anyósnyelv növényeknél, ahogy a többi szobai virágnál is. Téli fényhiányos hónapokban a növények a napfényben gazdag évszakokhoz képest lényegesen kevesebb vizet használnak fel talajukból. Kevesebb vízre van szükségük, víztakarékosan élnek, ezért télen – december, január, február hónapokban – ritkábban és kisebb vízmennyiséggel kell öntözni. Figyelni kell szobai növények téli öntözésénél, minden növénynél figyelembe kell venni annak vízigényességét, nem szabad az öntözést gépiesen, mechanikusan folytatni! Különös veszélyt jelent a kaspóban tartás is, a cserépből kicsorgó felesleges pangó víz a kaspó aljában összegyűlve gyökérrothadást vált ki.
Az Ön virágánál is szártő- és gyökérrothadás tünetei láthatók. A növény igényénél nedvesebb, időlegesen sem kiszáradó talajnál szokott megjelenni ez a betegség. A tövénél észlelt sárgulás ezt jelzi. Elsősorban megelőzéssel tud védekezni ellene. Inkább ritkábban öntözze télen az anyónyelvet, és öntözés után 20-30 perccel öntse ki a kaspójában maradó felesleges vizet! A betegség megjelenésével a tő szétültetését javaslom, csak az egészséges gyökerű növényeket ültesse át az új földjével megtöltött és a jelenleginél nagyobb cserepébe! Kaktuszföld vagy homokkal, perlittel kevert B típusú virágföld alkalmas erre. Későbbiekben a kaspóban tartást megfontolásra javaslom.
Kiemelt kép: Pixabay