A szilváim terméseinek húsa belül barnul, kártevőnek nincs nyoma, nem találni bennük lárvákat. Csatolok képeket a jelenségről. Szeretném megtudni, hogy mi okozza, lehet-e védekezni ellene?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
Az Ön által kérdezett húsbarnulás gyakori betegség szilvánál, több oka is lehet fellépésének.
A szilvát fertőző szilvamoly és keleti gyümölcsmoly lehetőségét kérdésében kizárta, így azt elvethetjük.
A csonthéjas gyümölcsöknél gyümölcsfejlődés és érést megelőzően is előfordulhat moníliás fertőzés, a hagyományos gyümölcsfertőző Monilia fructigena gomba mellett Monilia laxa és M. fructicola is okozhat gyümölcsbarnulást. A M. fructicola annyiban veszélyesebb, mivel a gyümölcs héjának sérülése nélkül is képes megfertőzni a húsát, abba behatolni, így szüret előtt még védekezés lehet szükséges ellene. De az egyre több problémát okozó, tömegével előforduló vándorpoloskák szívogatásáról sem szabad elfelejtkezni, bár apró sebet ejtenek szipókájukkal, de a kisméretű sebek is elegendőek a monília behatolásának a gyümölcsbe.
A zöld vándorpoloskák és ázsiai márványos barna poloska egyedei minden gyümölcsfajunkat szívogatják, különösen vonzza őket az érésben lévő gyümölcs illata és édes nedve, szomjukat tudják oltani belőle. A poloska szívása után a héj alatt a húsban jól körülhatárolt, barna színű, kisebb-nagyobb kemény szövetrész fejlődik ki, ami elkülönül a világos, lédús gyümölcshústól. A beküldött képen ilyen foltok is láthatók.
Élettani, fiziológiai rendellenességek
A megküldött képek többségében, és sajnos a hazai árusított szilvákban is, általánosan elterjedtek a szilva húsában, a mag és héj között, nagyobb barna elszíneződések, melyek nem rohadtak, inkább száraz állományúak. Ezek a belső barnulások élettani, fiziológiai rendellenességekre vezethetők vissza. A barnulás mintázata fajtánként változhat, ahogy a szilvatermések érésének folyamat sem egységes a szilvafajták között.
A jelenség a világ más termesztő helyein is fellép, vizsgálták a lehetséges kiváltó okokat, és azt állapították meg, hogy az érést megelőző időjárás döntő a húsbarnulás fellépésében. A hűvös időjárást felváltó 35 vagy 38 °C-nál magasabb hőmérséklet, amennyiben több napig tart, súlyos húsbarnulást okoz. A folyamat alatt a sejtek elöregednek, erősen oxidálódnak. A fák környezetének vizsgálata során húsbarnulás enyhítését csak a hőmérséklet csökkentésével tudtak elérni. Szabadföldön ezt pedig a fák lombjának árnyékolásával oldották meg.
Az idei nyár is hőségnapok sorozatával telt, rendszeresek voltak júliusban több napon át tartó 40 °C feletti tartós hőmérsékletek, a termések szabályosan megsültek a fákon.
Tisztában vagyok azzal, hogy egy termőre fordult, élete teljében lévő fa árnyékolása technikailag bonyolult, de a fakorona méretének átalakításával, metszéssel megoldható. Az éghajlat változásának tendenciája egy irányba mutat, fel kell készülni arra, hogy a június közepétől augusztus közepéig érő gyümölcsöknél nap elleni védelmet ki kell alakítani! Árnyékolással nemcsak a napégés enyhíthető, hanem a növények hőmérsékletcsökkentése is elérhető.
Az Ön esetében – a képek alapján – a magas hőmérséklet okozta élettani húsbarnulásról van szó a szilvánál.
Kiemelt kép: Pixabay
