Mitől halnak el a málna vesszői?

Agrofórum Online

Mitől halnak el a málna vesszői? Hogyan lehet ezt megelőzni?

Aki válaszol:
Dr. Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Érdeklődő!

A málnának, valamint a szedernek egyaránt több olyan kórokozója és kártevője is van, melyek a vesszőket is képesek megbetegíteni, így okozva ezek pusztulását. A kórokozók közül a leptoszfériás betegségnek van a legnagyobb jelentősége, mely a növénybe sebzéseken keresztül képes behatolni. A kórokozó hatására a vessző felületén ovális, sötétbarna, elmosódott szélű foltok képződnek, mely foltok idővel kiszürkülnek és a kéreg pedig felrepedezik. A hajtást kettévágva a bélszövetig terjedő elhalás látható, mely pusztulást akkor okoz, ha az az egész szárat körbeéri. A málna didimellás betegsége az ép kérgen keresztül is képes fertőzni, és 20-30 mm hosszú, ovális, lilás-piros színű, elmosódott szélű foltok kialakulását okozni a hajtásokon. A foltok idővel sötétednek, közepük pedig kiszürkül, valamint a kéreg hossz- és keresztirányba is felrepedezik. A betegség általában a hajtások alsó részét támadja meg, viszont a fertőzés csak felületi, kéregrészen terjedő.

A kártevők közül nagy jelentősége van a málnavessző-szúnyognak, melynek nőstényei felrepedező kéreggel rendelkező vesszőket keresnek fel tojásrakás céljából. A lárvák a fás részekben táplálkoznak, ezáltal a háncstól a bélszövetig terjedő barnulás alakul ki, illetve gyakori a szövetburjánzás és a kéreg leválása is. A málnavessző-szúnyog kártétele nyomán gyakran jelennek meg másodlagosan kórokozók is az állomány vesszőin. A lárvák akár májustól októberig is károsítanak, évente három nemzedékük van.

A betegségek kialakulásának elkerülését elsősorban a málnavessző-szúnyog kártételének megakadályozásával érhetjük el. Fontos lehet a megfelelő fajtaválasztás, melyek kérge nem repedezik fel könnyen, pl. ‘Fertődi zamatos’. Emellett a kiegyenlített vízellátás, valamint tápanyag-utánpótlás is segíti a kéregrepedést megakadályozni. A kémiai védekezést már április végén el kell kezdeni, melyet a rajzó imágók ellen kell végezni, pl. acetamiprid hatóanyagú készítménnyel. Emellett kiemelt szerepe van a metszési munkálatoknak, a letermett vesszők, valamint a tavasszal megjelenő első sarjhullám eltávolításának. A betegség tüneteit mutató vesszőket is érdemes mihamarabb levágni. Lemosó kezelést, valamint a virágzás előtt legalább egyszer ajánlatos kémiai védekezést alkalmazni (rézoxiklorid, rézhidroxid, azoxistrobin).

Metszés tavasztól télig IV. rész – mit metsszünk ősszel?

2019. október 2. 04:38

Naptárunkhoz tökéletesen igazodva érkezett meg idén az ősz. Szeptember első napjaiban jobban lehűltek az éjszakák, és a nyári tűző nap heve is egyszerre alábbhagyott. Mostanra már megcsípte az első dér a csipkebogyót, a színes falevelek pedig hűvös szellőn vitorláznak. Növényeink elkezdték felkészülésüket a nyugalmas téli hónapokra. Mi pedig az őszi metszési időszakra készítjük a metszőollókat.

A károsító helyzet alakulása 2019-ben és várható következményei (7. rész)

2019. december 22. 10:18

A hazánkban 2013-óta jelenlevő foltosszárnyú vagy pettyesszárnyú muslica inváziós kártevőnek számít. Közeli rokona az őshonosnak tekinthető ecetmuslicának, de ennek ellenére igen veszélyes légyfélének számít.

Bogyós gyümölcsök kisokos: melyikről mit érdemes tudni?

2022. április 4. 09:33

Ma már a bogyós gyümölcsök között is vannak olyan izgalmas fajták, fajok, melyekre csak felhúzzuk a szemöldökünk és tétován nézzük a képet, hogy vajon milyen íze lehet. Legutóbb egy kertészeti katalógust böngészgetve találtam pont pár ilyen újdonságot, így adott is alkalom, hogy a sokszínű bogyósgyümölcs világról írjak.

Mikor és hogyan érdemes elvégezni a bogyós gyümölcsök ültetését?

2024. október 11. 04:39

Mit kell tudni a bogyós gyümölcsök házikerti ültetéséről? Mikor és hogyan érdemes elvégezni? Segítségüket köszönöm!