Kasvirágaimon furcsa elváltozást észleltem, a sziromlevelei megzöldültek, a virágok torzultak. Mi lehet ez a betegség?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Érdeklődő!
A növényeket fertőző kórokozók egy sajátos csoportját alkotják a fitoplazmák. Régóta ismertek az előidézett betegségeik, de a kórokozó megbízható kimutatására csak az elmúlt évtizedekben fejlesztettek ki megfelelő vizsgálati módszert.
Többféle fitoplazma ismert, általában sokféle növényfajt képesek megbetegíteni. Sajnos a csonthéjas gyümölcsféléknek is van egy sárgulást és fapusztulást okozó fitoplazma kórokozója, és újabban a szőlőültetvényekben is terjedőben van egy új fitoplazmás betegség. Az általuk okozott betegségek súlyosságát az adja, hogy a fitoplazmával fertőzött növényeket nem lehet gyógyítani.
A színes szirmú virágoknál nyár második felére alakulnak ki a fitoplazmás betegség tünetei: rendellenes szín megjelenése, a sziromlevelek kifakulnak, megzöldülnek, alakjuk is megváltozik, kisebb méretűek, a virágbimbó deformálódik. Kísérő tünet a levelek sárgulása. A kórokozó a víz és tápanyagforgalmat gátolja, beteg növények sárgulva elszáradnak. Ezt az elváltozást az aster yellows phytoplasma, újabb nevén Phytoplasma asteris fertőzése okozza. Gazdanövény körébe több száz termesztett és vadon élő növény tartozik, többek között egyéves (lágyszárú) és fás növények is, gyümölcsfák valamint díszfák. Dísznövények közül gyakran fertőzik büdöske, kasvirág, krizantém, őszirózsa, petúnia, pillangóvirág, primula, rózsa-meténg, százszorszép, szellőrózsa, míg zöldségfélék közül burgonya, káposztafélék, padlizsán, paprika, paradicsom, tökfélék, zeller növényeket. Gyomok közül az egyszikű (fűfélék) és a kétszikű egyéves fajokat is megbetegíti.
Maggal nem terjed. Terjesztését elsősorban a szúró-szívó szájszervvel rendelkező kabócák végzik, számos, mintegy 600 kabóca faj él hazánkban. Mind a kifejlett alakjaik, mind a lárváik növényi nedvvel, annak szívogatásával táplálkoznak. Méretük 2- 30 mm közötti, színűk, alakjuk igen változatos. Bár két pár szárnnyal rendelkeznek, a növényeken elsősorban ugrással változtatják helyüket, ez a jellegzetes mozgásuk segít felismerésükben. Táplálkozás során a fertőzött növény nedvét kiszívják, majd a testük nedvével a kórokozó bekerül a következő növénybe annak megszúrásakor, így fertőzik meg a következő növényt, és terjesztik a kórokozót. Számos kabóca faj vándorló életmódot folytat, füves területeken él. A vándorló kabócák ellen permetezéssel sikertelen a védekezés, mivel a növények fertőzését követően a tünetek csak 2-3 hét múlva jelennek meg, válnak láthatóvá a virágokon, amikor a kórokozót terjesztő kabócák már nem is tartózkodnak a területen.
