Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

Az ilyen jellegű stressztényezőktől kerti növényeinket pár alapvető szabály betartásával óvhatjuk meg.

A tél folyamán lehulló nagy mennyiségű hótól, főként azok a növények sérülhetnek, melyek vékonyabb ágrendszerrel rendelkeznek. Ez leginkább a fiatal fenyőfákra, ciprusfélékre, borókákra, oszlopos tiszafákra, és tujafélékre jellemző. A gömb alakú, formára nyírt fáknak, valamint örökzöldeknek sem kedvez a tartós hóborítottság. Az idősebb fenyőket, valamint a télen virágzó, vagy bogyójukkal díszítő fás növényeket viszont nem kell féltenünk, hiszen elég erős ágrendszerűek ahhoz, hogy megküzdjenek a tél okozta viszontagságokkal.

A károsodás egyrészt hónyomásból, vagyis a súly alatti részek tartós eldeformálódásából, másrészt pedig letörésükből is származhat. A torzulás megelőzése érdekében az arra érzékeny fajokat, fajtákat még a tél beállta előtt összekötözhetjük (madárháló, raschel háló, agroszövet). További megoldást jelent a frissen lehulló hó növényzetről való rendszeres, kíméletes eltávolítása is. Ezt akár kézzel, puha seprűvel, óvatos lerázással, de lobfúvó géppel is elvégezhetjük. A lényeg az, hogy a ne várjuk meg, amíg a hó magától elolvad, és azt sem, hogy ráfagyjon, rákeményedjen az ágakra, hiszen a problémát általában a megolvadt, majd ráfagyott jég súlya okozza, melyet a koronaszerkezet nem bír el. A letört fás részek által keletkezett sebeket mindenképp kezeljük erre a célra kifejlesztett, megfelelő sebzáró anyaggal.

A hóval ellentétben az ónos eső ellen már nehezebb hatékonyan védekeznünk, és minden fás növényt, beleértbe a lombhullató fákat is veszélyezteti. A nagy súly már nem csak torzulást, ágtörést, hanem akár fakidőlést is okozhat. Egyetlen lehetőségünk az, hogy fagypont feletti hőmérsékleten, enyhe ütögetéssel próbáljuk meg a jeget megrepeszteni, eltávolítani.