Tényleg lehet még most sóskát vetni?

Agrofórum Online

Szomszédom javasolta, hogy ősszel is vessek sóskát. Tényleg lehet még most sóskamagokat vetni?

Aki válaszol:
Dr. Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

A sóska egy évelő növényfajunk, melynek vastag, lándzsa alakú leveleit fogyasztjuk. Többféle változata létezik, ezek közül hazánkban leginkább a mezei sóska termesztése terjedt el. Nem kifejezetten melegigényes növényfaj, magjainak csírázása már pár fokon végbemegy, viszont ehhez optimális feltételnek leginkább a 20 fok körüli hőmérséklet tekinthető. Félárnyékos helyen is termeszthető, viszont fénnyel jobban ellátott helyen nevelve gyorsabban fejlődik. Vízigénye magas, valamint kedveli a párásabb körülményeket, mely feltételek mellett nagyobb leveleket is képez. Talajban nem válogat, szinte valamely talajtípus megfelel termesztésére. A nyári magas hőmérséklet, illetve a hosszú nappalok hatására kevesebb levelet fejleszt, hiszen megindul magszárának képződése.

Szaporítása általában magvetéssel történik, erre tavasszal (március-április), illetve nyár végén – ősz elején (augusztus-szeptember) is sor kerülhet. A tavasszal vetett növényekből már a nyár folyamán szedhetők a levelek, míg az őszi vetésből csak következő év tavaszán. Magjai nagyon aprók, ezért ezeket csak megfelelően előkészített, ülepedett és kellően aprómorzsás szerkezetű talajba szabad elvetni. A talaj előkészítése során érdemes komposzttal, trágyával is feltölteni a talajt, hiszen a sóskának, évelő növény lévén, hosszabb távon így biztosíthatók a szükséges tápanyagok.

A sóska magjai meglehetősen nehezen indulnak csírázásnak, az apró magvak csírázását a túl mély vetés is akadályozza, a túl sekélyen vetett magok pedig hamar kiszáradnak. A vetés mélysége tehát kb. 2-3 cm legyen, majd pedig a vetés után rendszeres öntözéssel is segítsük csírázását. A szaporítás másik módja lehet még magjainak elvetése tálcába, vagyis magjaiból előzetesen palánták nevelése. A palánták felnevelése hasonlóan történik, mint minden más zöldségfaj esetében. A tél beállta előtt fontos, hogy a kiültetett növények kellően begyökeresedjenek, mely által a téli fagy sem károsítja majd őket, így tavasszal is jó erőnléttel indulhatnak egyedeik növekedésnek.

Ezt a földet választottam - kiegészítés

2019. szeptember 25. 04:36

Hogyan segíthetjük a megfelelő ültetőközeg kiválasztásán túl a növényeket a számukra legideálisabb környezeti feltételek megteremtésével? Mire jó a fenyőkéreg, az agyaggranulátum, a kertészeti perlit és a natúr tőzeg?

Különböző talajok eltérő vízellátottságának hatása a kukorica és a szemes cirok kezdeti fejlődésére

2025. április 14. 16:10

A globális éghajlatváltozás következtében az extrémitások és stresszhatások a tenyészidőszak bármely szakaszában megjelenhetnek, megnehezítve ezzel a kukorica sikeres és gazdaságos termesztését.

Őszi szántások fontossága

2022. november 26. 05:36

A szántás a földnek ekével való megművelése, mely az összes talajművelési munkák közül a legfontosabb, ugyanis a talaj szövetében a leglényegesebb változásokat hozza létre, és olyan porhanyósságot idéz elő, amit más eszközökkel nem lehet elérni.

Valóban nem ajánlatos a termelés alól ideiglenesen kivont területet növényzet nélkül hagyni?

2023. március 11. 04:36

Rossz szokásom, hogy a veteményeskertemben irtom a szabadon kelő, számomra értéktelen növényzetet. Gyümölcsfáim alatt is "kopasz" a terület. Olvastam, hogy az ilyen helyen a talaj termőképessége leromlik, a termelt kultúrnövénynél nem számíthatok jó termésre. Valóban kerülnöm kell a pillanatnyilag termelés alól kivont területen a vadon kelt növényzet (számomra gaz) irtását?