Utcáról összegyűjtött faleveleket kertemben kialakított ágyások takarására érdemes-e felhasználni? Van-e veszélye az utcáról összegyűjtött zöldtömegnek? Közösségi médiában arra buzdítanak mindenkit, hogy ingyen beszerezhető, összegyűjthető növényi hulladékokkal javítsák fel kertjük talaját.
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
Igen, van egy erősödő nyomás, ami a zöld, növényi eredetű hulladékok minden áron hasznosítását javasolja. Az alapgondolat helyes, de a kivitelezésnél a részletek is igen fontosak.
Maximálisan indokolt és helyes eljárás, hogy a kertben, elsősorban a saját kertben összegyűlt, elhalt növényi részeket, abban lévő szerves anyagokat lebomlásuk, komposztálódásuk után hasznosítsuk, ne kerüljenek ki háztartási hulladék formájában. Ez a mozgalom támogatásra talált az elmúlt évtizedekben, a helyi önkormányzatok ingyenes komposztáló keretek adományozásával, a kerttulajdonosok edukálásával, annak meghonosodását, elterjedését hatékonyan segítették.
A csapadékszegény időjárás elleni védekezés leküzdésére terjedőben van a talaj növényi anyagokkal történő takarása (mulcsolása) is, amihez gyakran a lehullott falombot érdemes felhasználni. Akinek kertjében nincs elég falevéltömeg erre a célra, javasolják az utcáról összegyűjtött leveleket, tekintettel arra, hogy közel található, ott nincs rá szükség, és így hasznosul is.
Az utcán, a közút melletti vagy ahhoz közeli talajsáv nem azonos a kertekben található talajéval. Az utak melletti talajokat hosszú idők óta terhelik folyamatosan ipari, szállítási, közlekedési stb. szennyeződések, melyek részben a levegőből származnak, részben az esővízzel kerülnek a felszínről a talajba, és mosódnak távolabbi helyekre is. Egészségügyi okokból nem célszerű az utcai növényekbe bekerült szennyező anyagokat az ott lehullott levelekkel bevinni a kertekbe, ahol étkezési célra neveljük családunk számára a növényeket.
Mit mutatnak a laboratóriumi vizsgálatok?
Az utak melletti földrétegekben sokféle idegen eredetű, gyakran mérgező anyagok találhatók: iszap, kavicsok, szétszóródott építési alapanyagok, állati ürülékek, kőolaj származékok, mozgó gépkocsi kopásokból eredő poranyagok, kipufogógázok, jégmentesítésre felhasznált konyhasó stb. Az utakról és azok melletti területről származó, vizsgált zöldhulladékokban számos esetben magasnak mérték a policiklusos aromás szénhidrogének (PAH-ok) arányát, minták laboratóriumi vizsgálatainál a mérgező elemek közül változó mértékben magas arzén, króm, réz, molibdén, nikkel és cink maradványértékeket regisztráltak.
Természetesen az utak menti talajok szennyezettsége rendkívül különböző, térben és időben is változó. A probléma veszélyességét jól bizonyítja, hogy egyes európai nagyvárosokban az utakról összegyűjtött zöldhulladékok növénytermesztési célú komposztálási hasznosítását megtiltják. Legfeljebb rekultivációs alkalmazását teszik lehetővé, mezőgazdasági alkalmazását nem.
Semmiképpen nem ajánlom, hogy utcáról begyűjtött lombot, zöldhulladékot használjon fel kertjében komposztálásra vagy mulcsolásra a felsorolt veszélyekre tekintettel. Ellenben kertből származó, szomszédoktól kapott fűnyesedéket, lombot igen, bár a kapott zöldjavak átszállítása előtt ott is érdemes a területet, annak gondozását megnézni.