dr. Orlóci László, dr. Kisvarga Szilvia

Agrofórum Online

Nyár után visszavágott évelők őszi újrahajtása: mit árul el a reakció?

Visszavágás után egyes évelők újra kihajtanak, mások nem. A szeptemberi reakció a faj és a termőhely állapotáról is árulkodhat.

Szeptemberben virágzó dísznövények szerepe a városi beporzók ellátásában: forrásminőség és látogatottság a nyár végén

Szeptemberben megfogyatkoznak a virágforrások, ezért a városi díszágyások egyre fontosabb táplálkozóhelyekké válnak a beporzóknak.

Az augusztusi fenntartás alakítja a városi növényzet következő évét: kaszálás, visszavágás és a maghozás megszakítása

Az augusztusi kaszálással nemcsak az idei gyep képét alakítjuk: azt is befolyásoljuk, milyen növények jelennek meg jövőre.

Augusztus, mint szűk keresztmetszet a városi beporzók számára: mit mutat a nyár végi forráshiány?

Nyár végén a városi méhek és lepkék egyre kevesebb virágzó terület közül választhatnak. Augusztus ezért kritikus időszak lehet.

Augusztusi kaszálás után megjelenő fajok városi gyepekben: a visszanövés mintázata és értelmezése

Az augusztusi kaszálás utáni első hetek pontos képet adnak a városi gyepek állapotáról és regenerációs képességéről.

Növényi kivonatok nyári alkalmazása városi környezetben: mikor támogatják, és mikor terhelik tovább a rendszert?

A növényi kivonatok nyári hatása nem a készítményen, hanem a növény aktuális élettani állapotán és a gyökérzónán múlik.

Mi történik júliusban a városi zöldfelületeken Megfigyelések egy kritikus időszakról

Július a városi zöldfelületek egyik legbeszédesebb időszaka. A fák, a gyepek és a talaj állapota ilyenkor egyértelműen megmutatja, mennyire volt eredményes a szezon első felének fenntartása és vízgazdálkodása.

Mi történik júliusban a gyökérzónában? A városi talaj működése extrém nyári körülmények között

Júliusban a gyökérzónában zajló folyamatok döntően befolyásolják a városi növények vízháztartását és stressztűrését.

PGPB mikroorganizmusok a városi zöldfelületeken: mikor segítenek valóban, és mikor nem működnek?

A növekedést serkentő talajbaktériumok egyre nagyobb figyelmet kapnak a városi zöldfelületeken, de hatásuk nem minden környezetben igazolható.

Mennyit hűt valójában a városi zöld? A klímaszabályozás működése és biológiai korlátai

A városi parkok és fasorok képesek enyhíteni a forróságot, de nem korlátlanul: a hűtés mögött olyan biológiai folyamatok állnak, amelyeknek megvannak a határai.