dr. Orlóci László, dr. Kisvarga Szilvia

Agrofórum Online

Fák, cserjék és évelők eltérő klímaválaszai a városban: miért nem reagálnak azonos módon ugyanarra a terhelésre?

A városi klímastressz nem minden növényt ér ugyanúgy: a fák, cserjék és évelők eltérő időléptékben reagálnak.

Miért működik másként a városi zöld, mint a kert? Az urbanizáció biológiai határai

A városi növények gyakran akkor is gyengülnek, ha rendszeresen öntözik és gondozzák őket. A háttérben a városi talajok biológiai korlátai állnak.

A városi virágzás és a beporzók időzítése: miért csúszik szét egy látszólag működő rendszer?

Hiába virágoznak bőségesen a városi növények, ha a beporzók időben nem alkalmazkodnak hozzájuk – a következmények sokáig rejtve maradhatnak.

A fényszennyezés nem mellékhatás: az éjszakai fény mint ökológiai tényező

A városi világítás felborítja a növények ritmusát és a beporzók viselkedését, hosszú távon is hatva az ökoszisztémák működésére.

Forró nyarak nyertesei: városi szárazságtűrő évelők új hulláma

A szárazságtűrő évelők új korszakot nyitnak a városi zöldfelületekben: kevesebb víz, kisebb költség, nagyobb biodiverzitás.

Tényleg számítanak a városi zöldfelületek a szénmegkötésben?

A városi zöldfelületek kulcsszerepet játszanak a szénmegkötésben, miközben javítják a mikroklímát és az életminőséget.

Forróság? Fagy? Ezek a növények bírják!

Szélsőséges időjárás? A poliploid fajták díszítenek és ellenállnak – egyre fontosabb szerepben a városokban.

Nem is hinné, mit tud a napraforgó a városban

Napraforgó, díszfüvek és fák: a városi zöldfelületek láthatatlan munkát végeznek, miközben megtisztítják a szennyezett talajt.

Amikor a város nem alszik: a fényszennyezés hatása a növényekre

A városi fények nemcsak az éjszaka sötétjét tüntetik el, hanem a növények természetes ritmusát is felborítják – komoly következményekkel.

Beton alatt fuldoklik a talaj – mit tehetünk?

Tömörödött, élettelen talaj tartja fogva a parkokat. A biológiai talajkondicionálás új esélyt adhat a városi zöldnek.