A poloskaszagú szilvadarazsak kártétele

Agrofórum Online

A poloskaszagú szilvadarazsak két faja is fertőzi szilvafáinkat. A szárnyas kártevő termésérlelés elején, virágzás végén jelenik meg. Korai fertőzés esetén a magház eltűnik, szurokbevonatos üreget hagy maga után.

A kései fertőzés esetén pedig a mag belsejében apró álhernyó jelzi a kártevő jelenlétét – ahogy esetünkben is.
A táplálkozását befejező álhernyó elhagyja a termést, és a rágási seben megtelepedő betegségek tovább rontják a terméshozamot: részben a csonthéjasok, részben a gyümölcsmonília szedi áldozatait…

2024. 05.23-án Szár település határában Hertelendy Péter növényorvossal vizsgáltunk meg egy szilvaállományt: a célpont a poloskaszagú szilvadarázs, mint a szilva egyik legjelentősebb kártevője.

A szilva egy „szerencsétlen” növény ilyen szempontból: poloskaszagú szilvadarázsból két kártevője is van, a fekete és a sárga. Rafinált kértevő, ugyanis virágzás legvégén szokott megjelenni. Idén az időjárás szétzilálta a rajzását, így egy jókora populáció a virágzás után jelenhetett meg.

– mondja Hertelendy Péter.

A fiatal korában megtámadott termés magház a maggal együtt eltűnik, helyét szurokszerű bevonatú üreg veszi át. Kései fertőzés esetén a magot apró álhernyó rágja, amely aztán fejlődésének későbbi szakaszában elhagyja a gyümölcsöt. Az általa rágott gyümölcshús kiváló fertőzési terepet adhat a csonthéjasok, valamint a gyümölcsfertőző monília számára is.

További információk a videóban.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Gabonáink helyzete a Dél-Alföldön - Agrofórum határszemle Sipos Gazdával

2023. február 21. 11:09

Sipos gazda határszemléje a Dél-Alföldön.

Egy kisalföldi gazda hét szezon után hagyott fel a cirok termesztésével

2025. december 15. 16:12

Prém Zoltánnal, a Hercegrét Kft. ügyvezetőjével 2025. januárjában készítettünk interjút, amiben beszámolt a cirokkal kapcsolatos termesztési tapasztalatairól. Azóta eltelt majdnem egy év, és újra felkerestük, hogy jövőbeni terveiről kérdezzük.

Traktor kellene! De milyen?

2020. december 16. 14:11

A Két-KATA Kft. videósorozatának következő epizódjában az érdeklődők ügyfélvéleményeket láthatnak.

Három kombájn a repcetáblán - Így zajlott az aratás Chernelházadamonyán

04:24

Három kombájn a repcetáblán - Így zajlott az aratás Chernelházadamonyán

2019. augusztus 25. 21:34

A Kőszeghez közeli kis falu, Chernelházadamonya határában egyszerre négy kombájn vágta a repcét júliusban - ebből három CLAAS betakartógép egyetlen közepes méretű táblán dolgozott. A majdnem 2000 hektáron gazdálkodó Répcevölgye 2001 Kft.-nél idén 460 hektáron termett repce, amit körülbelül 4 tonnás eredménnyel tudtak betakarítani.

Komoly kockázat: az egyéni védőfelszerelések jelentősége a növényvédelem során II.

5:14

Komoly kockázat: az egyéni védőfelszerelések jelentősége a növényvédelem során II.

2023. augusztus 3. 10:13

Az előző, a növényvédelem során felhasznált egyéni védőfelszerelések jelentőségét taglaló videónk után most részletes útmutatást adunk a növényvédelmi tevékenységet végzők számára a tekintetben, hogy milyen eszközök felhasználása mellett tehetünk legtöbbet egészségünkért.

Amalgerol® Protect Pack – a gombafaló bacik

2021. február 18. 06:17

Amalgerol® Protect Pack gyűjtőcsomag az Amalgerol® növénykondícionáló készítmény és a Biofil® „B” komponens összecsomagolása. Az Amalgerol® tápanyagot és életteret biztosít a talajbaktériumok számára, amelyek az Amalgerol® kezelés következtében erőteljes szaporodásnak indulnak.

Nem lesz meg az önellátásunk kukoricából? - Csökkenhet a vetésterület is

2022. október 6. 13:04

3,5 millió tonna betakarított kukoricára számítanak 2022-ben a Kukorica Kör Egyesület szakemberei. A gazdálkodók nagyon nehéz, és tanulságos évet fognak zárni, ami már most bizonyította, hogy a jövőben sokkal jobban oda kell figyelni a talaj vízmegtartó képességére, a talajszerkezetre, a talajéletre, ezek ugyanis stratégiai tényezővé váltak.