26℃ 13℃
június 11. Barnabás, Barangó

A poloskaszagú szilvadarazsak kártétele

Agrofórum Online

A poloskaszagú szilvadarazsak két faja is fertőzi szilvafáinkat. A szárnyas kártevő termésérlelés elején, virágzás végén jelenik meg. Korai fertőzés esetén a magház eltűnik, szurokbevonatos üreget hagy maga után.

A kései fertőzés esetén pedig a mag belsejében apró álhernyó jelzi a kártevő jelenlétét – ahogy esetünkben is.
A táplálkozását befejező álhernyó elhagyja a termést, és a rágási seben megtelepedő betegségek tovább rontják a terméshozamot: részben a csonthéjasok, részben a gyümölcsmonília szedi áldozatait…

2024. 05.23-án Szár település határában Hertelendy Péter növényorvossal vizsgáltunk meg egy szilvaállományt: a célpont a poloskaszagú szilvadarázs, mint a szilva egyik legjelentősebb kártevője.

A szilva egy „szerencsétlen” növény ilyen szempontból: poloskaszagú szilvadarázsból két kártevője is van, a fekete és a sárga. Rafinált kértevő, ugyanis virágzás legvégén szokott megjelenni. Idén az időjárás szétzilálta a rajzását, így egy jókora populáció a virágzás után jelenhetett meg.

– mondja Hertelendy Péter.

A fiatal korában megtámadott termés magház a maggal együtt eltűnik, helyét szurokszerű bevonatú üreg veszi át. Kései fertőzés esetén a magot apró álhernyó rágja, amely aztán fejlődésének későbbi szakaszában elhagyja a gyümölcsöt. Az általa rágott gyümölcshús kiváló fertőzési terepet adhat a csonthéjasok, valamint a gyümölcsfertőző monília számára is.

További információk a videóban.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Magyar gazdálkodó sikerei Azerbajdzsánban - avagy ezért sikeresek a Karintia genetikái

2022. augusztus 31. 15:18

Christoph Hartig egy magyar gazdálkodó, aki nagy sikerrel dolgozik a probstdorfi genetikákkal Azerbajdzsánban.

A regeneratív mezőgazdaság élvonalában

11:53

A regeneratív mezőgazdaság élvonalában

2024. január 20. 11:10

A regeneratív, vagy talajmegújító mezőgazdaság alapköveit hazánkban a kilencvenes években fektették le, és azóta egyre bővül a gyakorló gazdálkodók köre is, köszönhetően első sorban a Talajmegújító Gazdák Egyesületének, amely 2015 óta csapattá szerveződve, az információmegosztás és támogatás útján küzd azért, hogy a talaj védelmét előtérbe helyező gazdálkodási forma egyre nagyobb teret nyerhessen hazánkban is.

Facéliatermesztés vadvédelmi szegéllyel, méhekkel, biodiverzitással

2021. július 14. 09:42

„Én mezőgazdasági vállalkozó vagyok és mellette vadász is. A Kesző és környéke Vadásztársaság tagjaként fontosnak tartom a környezetünk védelmét. Ezért is foglalkozok az apróvad megóvásával, a biodiverzitás növelésével. Én magam is tapasztalom, hogy egyre kevesebb a bogár, egyre kevesebb a méh, a facélia azonban vonzza a rovarokat, amivel így táplálékot tudok biztosítani az apróvad számára. A fácán, a mezei nyúl, de az őz védelmét is szolgálja, ha van elég táplálék és búvóhely a területen, ezért ezt a szempontot is figyelembe veszem a gazdálkodás során”

"A talajt valami élettelen dolognak gondoltam" - A IV. Extrém Talajtani Táborban jártunk

2022. augusztus 24. 18:04

Sok visszatérő fiatallal, és jópár újonccal negyedi alkalommal tartották meg a hatalmas sikernek örvendő Extrém Talajtani Tábort az Alföldön. A KITE, a Miskolci Egyetem és a Talajtani Társaság fiataloknak szóló szakmai programja ezúttal is megújult, amiben többek között Erdészeti Tudományos Intézetnek is nagy szerepe volt.

Mik a kilátások idén? A XV. Kukorica Termésverseny a versenyző szemével

3:42

Mik a kilátások idén? A XV. Kukorica Termésverseny a versenyző szemével

2023. november 21. 14:40

Ács Norbert 2018 óta vesz részt rendszeresen a Magyar Kukorica Klub Egyesület szerevezésében megvalósuló Kukorica Termésversenyen. A mintegy 900 ha műveléséért felelős fiatal gazda Keszthelyen végezte tanulmányait, és mezőgazdászként kétszer is nyertese lett a megmérettetésnek. Az idei év csapadékviszonyai nagyban meghatározták a vegetációs időszakot és a nyertesjelölt tábla esetében kedvezőtlen hatásokat is eredményezett. A fiatal gazda így más üzemi táblákat indított el a versenyben. Az augusztusi száraz időszak hatására csökkent az ezerszemtömeg, így ezekben az állományokban is kevesebb termés született a várthoz képest...