Kukoricavetés a szárazságban – Precíziós gazdálkodás és víztakarékosság a Balogh-Farm Tépe Kft.-nél
Berettyóújfalu határában is nagy erőkkel dolgoztak a mezőgazdasági gépek április végén, hiszen a Balogh-Farm Tépe Kft. területein is megkezdődött a kukorica vetése - természetesen modern szemlélettel, folyamatosan fejlesztett gépparkkal és a helyspecifikus gazdálkodás jegyében. A Debrecent elkerülő autópálya mellett fekvő táblán a Dekalb DKC 4943 hibridje került a talajba, átlagosan 73 000-es tőszámmal, ám a csapadékszegény időszak miatt idén ezen némiképp csökkenteni kellett.
Mikor lehet érdemes védekezni a gabonalisztharmat ellen?
Egy őszi búzásban jártunk, ahol ,,szép" lisztharmatos búzát találtunk. Elgondolkodtató a kórokozó mennyisége, de Szűcs Ádámot, a terület agronómusát kérdezzük, mi a véleménye a gomba jelenlétével kapcsolatban.
A növényorvos szerint a lisztharmat ebben az állapotban nem ad okot aggodalomra.
Így védhetjük meg a cseresznyét!
A csonthéjasok virágzása után a következő kritikus időszak a termésnövekedés kezdetén jön el, amikor aktuálisan a cseresznyelégy elleni védekezés kerül a középpontba. Nem csak az ültetvényekben jelent nagy kárt ennek a kártevőnek a megjelenése, de a kiskerttulajdonosoknak is permetezőt kell ragadniuk, ha nem akarnak kukacos gyümölcsöt enni. Növényvédelmi vlogsorozatunk soron következő részében ez ellen mondjuk el a lehetséges megoldásokat.
A szőlőmetszés soft pruning módszerrel
A szőlőtőke fás részeinek védelmét előtérbe helyező metszésmód nem újkeletű. Az úgynevezett soft pruning metszésmód során a fás részek folyamatos ,,felépítését" vesszük alapul a termésszabályozás, és a tőke egészségének védelme érdekében.
Gabonafélék őszi gyomirtásának indokai - Sipos gazda gyakorlata alapján
A megváltozott klimatikus tényezők a gyomosodási tendenciákat és ezzel együtt a gazdálkodási
A megváltozott klimatikus tényezők a gyomosodási tendenciákat és ezzel együtt a gazdálkodási szokásainkat is folyamatosan formálják. Egyre elterjedtebb az őszi vetésű gabonák őszi gyomirtása. S hogy erre miért van szükség? Sipos gazda elmondta, milyen körülmények indokolhatják ezt a kezelést.
Permetezés a csányi gyümölcsültetvényben - Növényvédelem a cserebogarak és a tetűkolóniák ellen
Simon Attila a Heves megyei Csány határában, Sasteleken mintegy 108 hektáron gazdálkodik. A terület nagyjából 90 százaléka gyümölcsültetvény, Cseresznyével, szilvával, dióval, almával és körtével foglalkozik a Mátra lábánál. A talajadottságok itt kiválóak, hiszen a hegység vulkanikus hordaléka rendkívül jó ízeket szavatol, így idén is finom cseresznyét takarítanak majd be a területről.
Mi lesz a hazai zöldségtermesztéssel?
A csökkenő növényvédő szer paletta, az egyre nagyobb munkaerőhiány, a növekvő előállítási árak miatt eddig is többen feladták már a termesztés ezen formáját. Idén a fagyos, szeles tavasz, valamint a berobbanó COVID-járvány még több termelőt bizonytalanított el. Vajon van még jövő ebben az ágazatban? Merre kell a termelőknek és a termékfejlesztőknek, szaktanácsadóknak venni az irányt, hogy fent tudjanak maradni? Hegedűs Richárddal beszélgettem erről, aki a Seedplus Kft. termékfejlesztő szaktanácsadójaként sok zöldségtermesztő gazdaságot látogat rendszeresen, s mivel maga is gazdálkodik, minden oldalról rálát a szegmenset érintő aktualitásokra.
Miért fontos az árvakelés kezelése?
A magára hagyott árvakelés jelentős növényegészségügyi kockázatokat rejthet. A növényvédelmi kezelések híján olyan fertőzési forrást jelenthet, amely a környező gazdálkodók számára többlet védekezési költséget eredményez a jövőben.
A biológiailag ,,lebomló" zacskók valósága
Látszólag talán nem fonódik össze szervesen a biológiailiag ,,lebomló" zacskók világával az agrárium... de ez csupán a felszín. Sajnos a növénytermesztés kapcsán is meg fogunk említeni számos olyan területet, ahol a legváratlanabb módon is kiderülhet: mikroműanyag szennyezi az általunk jó forrásból származónak hitt zöldséget, gyümölcsöt.
