No-till próba 100 hektáron – Költségcsökkentés Szabadbattyánban
    
        
            
                
                    
                        
        
        
    Új technológiai megoldással próbál költséget csökkenteni és vizet megtartani területein a Szabadbattyán térségében 3600 hektáron növénytermesztést, valamint 360 tejelő szarvasmarhával állattenyésztést folytató Fejér megyei Sárrét Kft. Ősz elején a kombájnok nagy munkában voltak, ottjártunkkor éppen egy kísérleti jelleggel no-tillre kijelölt. 100 hektáros táblán folyt a kukorica betakarítása.
 
                        
                        
                        
                     
                 
                
                    
        
        
            
                
                    
                                
                
            
            
                
                    Változott a növényvédő szerek jegyzéke
                
                                
                
                                A 2025-ös Növényvédő szerek és Termésnövelő anyagok jegyzékét érdemes forgatnia a kertbarátoknak, szakembereknek is. A változások okán most még vaskosabbak lettek a kiadványok. Kísérjük őket figyelemmel!
                
                
             
         
                
                
            
            
                
                    Az árpabogár ellen védekezni kell
                
                                
                
                                A vetésfehérítő bogár, vagy vörösnyakú árpabogár jelenlétére figyeljünk, hiszen az intenzív szaporodásban álló rovarsereg hamarosan temérdek lárvát ,,szül" a fejlődő állományunkba. Védekezés hiányában búcsúzhatunk az idei termésünktől...
                
                
             
         
                
            
            
                
                    Agrofórum a tábla széléről: a cseresznyelégy elleni védekezés lehetőségei
                
                                
                
                                A cseresznyelégy rajzásának pontos megfigyelése alapot adhat a növényvédelmi kezelés idejének megválasztásához. De hová helyezzem a sárga ragacslapot, és egyáltalán a ragacslap növényvédő készítménynek számít-e? Hertelendy Péter növényorvossal ezeket a kérdéseket járjuk körbe Szár határában.
                
                
             
         
                
            
            
                
                    Az elveszett talajon nem éri meg gazdálkodni
                
                                
                
                                Idén Herceghalom határában került megrendezésre a KITE Zrt. nagyszabású szántóföldi bemutatója, “Irányt mutatunk 2.0, 12% feletti lejtőn való gazdálkodás gyakorlati megoldásai” címmel. A rendezvény apropóját az idei évben megalkotott „Feltételesség rendelet” adta, amelynek a helyes mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírásai között helyet kaptak a talajromlás és a talajerózió kockázatának csökkentését célzó szabályok is.
                
                
             
         
                
                
            
                                    
                         
                    
                
                
             
            
                
                    A talajtakarás előnyei szőlőben
                
                                
                
                                A szőlőültetvényekben jelenleg is általános az intenzív talajbolygatás, főleg ami a szőlő sorközeit érinti. Ezzel szemben megoldást jelentő alternatíva lehet a növénytakarásos kezelés. A sorközvetés folytán azonban a talajt átszövő gyökérzet vízkonkurenciaként jelenhet meg a szőlő számára, és azokban az esetekben, amikor ez kerülendő, például telepítés esetén, megoldást jelenthet a szalmatakarás.
A sötétbarna, humuszban gazdagabb talaj felmelegedésre, ezáltal a párologtatásra való hajlama sokkal kifejezettebb, így jelentős mennyiségű vizet veszíthet, így szalmatakarással csökkenthetjük a vízveszteség mértékét.
A kellően vastag, elhalt növényi maradványnak, jelen esetben szalmatakarásnak köszönhetően a gyomok csírázásához szükséges fényviszonyok sem alakulnak ki, és így nem szükséges a kapálás sem. Hogyha intenzív kapálás, és szervesanyag-beforgatás zajlik egy talaj esetében, a szervesanyagot lebontó korhadéklakó szervezetek felszaporodnak a mikrobiális közösségen belül.