Hat éve ültetett hársfánkat valamilyen rovar támadta meg. Mivel a kertben gyakori vendég a harkály, ezért a fa kérgén megjelenő ujjbegynyi, „vésett” mélyedéseket neki tulajdonítottuk, és hogy a rovaroktól védjük a megbontott szövetet, fasebkezelővel kentük be. Most vettük észre, hogy sokkal súlyosabb a baj, további új, illetve megnagyobbított lyukak jelentek meg a fa kérgén, amelyen keresztül látszik, hogy a kéreg alatt összefüggő járatok vannak, annyira, hogy néhol a két lyuk között, a kéreg alatt átlátni. Próbáltam dróttal felfedezni a kéreg alatti károsodás méretét, de nem sok sikerrel jártam, mivel nem egy járat van. Befújnám, valamilyen rovarölővel (ha jó, akkor Decis-sel), de félek, hogy a láthatólag ide járó fakopáncsokat is megmérgezem vele. Köszönettel, venném a tanácsukat!
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
A már harkály által megnagyobbított lyukak a faszövetben élő rovarlárva kártételét jelzik. A lyuk méretéből a nagy farontó lepke (Cossus cossus) lárvájára lehet következtetni. Ez a lárva kifejlett alakban a 8-10 mm szélességet és a 8-10 cm hosszúságot is eléri, kifejezetten a legnagyobb hernyó, ami fatörzsben károsít. A kártevő minden fafajt megtámad, díszfákat és gyümölcsfákat egyaránt, kedvelt fája a fűzfa, ott szokott felszaporodni és onnan továbbterjedni. A harkályok a lárvajáratokat sokszorosukra bővítik és mélyítik, hogy elérjék a kopogtatással megtalált lárvát. Általában az erős roncsolásnak tűnő eltávolítás sikeres, és nem hagynak benn élő állatot.
A lyukak fasebkezelő anyaggal végzett befedésével helyesen jártak el. Több helyen a fakéreg elvált a faszövettől. Ennek jele például, ha a kéreg megreped. Ahol ilyen részek előfordulnak, alatta már beteg a belső szövetrész. Tehát az elváló fakérget minden esetben érdemes leválasztani és alatta a faszövetet kitisztítani. A kéreg felválását betegség is okozhatja, a kéreg alatt élő lárvák számos kórokozót is terjesztenek, tehát közvetett kárt is okoznak.
A benn élő nagyméretű lárvák ellen, ha kevés fordul elő, a „drótos” hatástalanítás bevált és szinte az egyetlen hatásos módszer. Eredményt csak akkor nyújt, ha a járat nem túl kacskaringós, a drót tudja követni a járat hajlatait, és eléri a hernyót.
Mivel díszfáról van szó, nem gyümölcsfáról, a járatba adagolt rovarölő szer is alkalmazható. Erre bármilyen rovarölő szer alkalmas lehet, a kontakt hatású Decis, Karate Zeon, Sherpa 100 EC mellett a felszívódó hatású Neemazal, Mospilan is. Megjegyzem, hogy a felszívódó hatású rovarölő szerek a faszövetben nem szívódnak fel, csak a növény zöld részeiben. Ebből következik, hogy csak az a lárva fog elpusztulni a kezelés hatására, amelyik közvetlen kapcsolatba kerül a szerrel, érintkezik azzal. A rovarlárvák általi kórokozó-terjesztés miatt a sebeknél rézhatóanyagú gombaölő szert is javasolt hozzáadni, bármelyik Cu-hatóanyagú szer megfelelő, permetlé töménységben kell alkalmazni bő lével beáztatva.
Az üregben – rovarölő hatása miatt – felhasználható az Artis Pro nevű biológiai rovarölő szer, hatóanyaga egy rovarparazita gomba, minden rovart elpusztít, amivel kapcsolatba kerül. Nem vegyszer, élő anyag, hűtve tárolást igényel, megrendelésre szerezhető be, egyébként talajfertőtlenítésre használják. Vele együtt viszont gombölő szert nem alkalmazhat!
A jelenlegi üregkezelési koncepció, hogy az üregeket nem tömítik be, szabadon hagyják a leírt kezelések után, csak a víz befolyását próbálják „védő gallérral” megakadályozni, hogy a korhadás ne indulhasson el, az üreg szárazon maradjon.
Gyakori eset, hogy a fakopáncs az elkezdett „munkagödör” helyén fészkelő odút készít magának, még az is előfordulhat. Ha ezt nem szeretné, akkor csak hálóval borítsa be a nagyobb lyukakat.
Az elküldött egyik őszi fotón a fa csúcsi hajtásain már nem voltak levelek, leszáradtak – legalábbis úgy nézett ki -, míg a korona többi részén igen. Lehet, hogy már tavaly ősszel nem volt megfelelő a vízellátása a fának. Ezt okozhatta, hogy a járatok miatt sérültek a fa vízszállító szövetei, vagy az öntözése nem volt elégséges.
A kiemelt kép a kérdező által küldött fotó.
