Nagyon szerethetővé tesz egy otthont, ha tele rakjuk növényekkel és valóságos dzsungelt hozunk benne létre. Lassan a kerti időszak is lemegy és a lakáson belül kell élhető környezetet kialakítani a harmonikus élethez.
A pálmák a lakásban mindig egy olyan vágyott növénykategóriába tartoznak, melyeket sokan szeretnének, de kevesen tudnak megtartani igazán. Általában a pára és a hely szokott a gyenge láncszem lenni.
Nézzük sorra, milyen lakás alkalmas arra, hogy pálmaféléket tartsunk benne, és egyáltalán mely fajok alkalmasak a lakásban tartásra?
Milyen a pálmakedvelők lakása?
Az egyik kardinális kérdés tényleg a pára lesz, mert a pálmák köztudottan magas páraigényű növények. Eltarthatók akár egy száraz levegőjű panellakásban is, de messze nem lesznek olyan szépek, mint amilyenek lehetnének.
A pára szempontjából viszont a lakás penészesedése miatt csak jól szellőző otthonokba ajánlom a pálmaféléket és minden párás helyet kedvelő növényt, mert hamar meggyűlhet a bajunk a penésszel.
A másik lényeges dolog a nagy tér, mert a legtöbb pálmafajnak nagy a térigénye. Mivel nemcsak a leveleik lehetnek hatalmasak, de magasra nőnek és oldalirányba is elterülnek (pl. könnyezőpálmák, kókuszpálma), így a hely is fontos tényező. Kis lakásokat hamar kinőnek!
Milyen pálmákat tegyünk a lakásba?
A kókuszpálma (Cocus nucifera) egy sokak által kedvelt és gyakran a bevásárlóközpontok polcán is könnyen elérhető pálmafaj. Nem szokták a vásárlók orrára kötni, de nem véletlen van ez a pálma kis cserépben, és sokszor meg is sínyli az átültetést, miután a hobbikertész hazaviszi, megsajnálja és átülteti. A kókuszpálma kifejezetten az ilyen szűk helyeket kedveli és a gyökérzete is nagyon érzékeny az átültetésre, így hacsak nem feszíti szét a cserepet teljesen, akkor ne piszkáljuk!
Ha jót akarunk a kókuszpálmának, akkor a cserepe alá kavicsos tálcát teszünk és folyamatosan nedvesen tartjuk, hogy megfelelő páramennyiség legyen körülötte. A földjét meg tápoldatozzuk is, mert magas a tápanyagigénye is.
A gyompálma (Chamaedorea elegans) a legismertebb pálmák közé tartozik talán, amit a magyar otthonok nagy részében meg is találunk. Érdekessége, hogy jelentéktelen virágai rendkívül illatosak. A gyompálma bár nagyon vízigényes, nem szereti, ha a gyökerei vízben állnak. Itt is igaz az, hogy kavicsokkal teli alátétbe téve cserepét fejlődik a legszebben.
A törpepálma (Chamaedorea elegans), ami nem is olyan törpe, hiszen akár 3 méter magasra is megnőhet. Maximum a pálmafélék között számít törpének, lakásméretekhez képest igenis komoly helyigénye van, ráadásul a levelei igen erőteljesek, hegyesek, ami miatt kisgyerekek mellé nem is javasolnám. Bár nyáron kirakható a kertbe, nagy növekedéssel fogja meghálálni, utána a teleltetés lesz a feladat, mert télen a 10-15 Celsius-fok körüli hőmérsékletet kedveli. Lószőrpálmának is nevezik, mert vékony szőrszerű szálak válnak le a levelek széleiről.
A vízipálma (Cyperus alternifolius) egy külön esete ennek a listának, mert bár pálma, gyakorlatilag vízkultúrába is nevelhető. A fent említett pálmáknak inkább csak a nedves talajra és a párára van szükségük, a vízipálma akkor érzi igazán jól magát, ha nem talajban neveljük, hanem agyaggranulátumban, vagy vizes közegbe téve szinte folyamatosan vízben áll. Éveken keresztül egy hatalmas agyagedényt neveztem ki a vízipálma tartására és nyaranta a kerti tóban lakott a vízszint alá süllyesztve a pálma, és télre bevittük teleltetni. Egy nagy vihar tette tönkre, ahol a jégkár után nem tudott regenerálódni, de már egy 5 éves vízipálma tő volt, aminek a mérete elérte a másfél méteres magasságot és jó 20 kg-ot nyomott a gyökérrendszere cseréppel együtt.